2020.06.30. 10:40 – „A helyszíni mintavétel szabályai az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) gyanújában” c. szabványos eljárásrend frissítései:

• óvintézkedések kiegészítései
• mintavételi szabályok kiegészítései
• a mintavételi folyamat részletesebb leírása
• mintavételi egységek kiegészítése önkéntesekkel
• motoros mintavétel változásai
• laborok elérhetőségei
• új mintavételi beküldő lapok
• új mintavételi folyamatábra
• irodalomjegyzék frissítése

2020.06.30. 10:40 – „Újraélesztés és COVID-19 a prehospitális ellátásban” c. szabványos eljárásrend frissítései:

• mentőjárműben elhunytakkal kapcsolatos módosítás
• irodalomjegyzék frissítése
• hibajavítások

2020.06.26. 14:55 – Az alapvető és a speciális óvó-védő rendszabályok táblázatainak formai frissítése

2020.06.26. 14:55 – „Prehospitálisan javasolt óvintézkedések és védőfelszerelések COVID-19 gyanújában„ c. tájékoztató frissítései:

• irodalomjegyzék frissítése
• hibajavítások

2020.06.26. 14:55 – „Az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) a prehospitális ellátásban” c. szabványos eljárásrend frissítései:

• koronavírusok elnevezésének frissítése
• epidemiológiai adatok frissítése
• esetdefiníció jelentős változása
• tünettan frissítése
• szövődmények felsorolása
• várandósokkal és gyermekekkel kapcsolatos kiegészítések
• csekklisták (esetdefiníció miatti) változása
• folyamatábrák áthelyezése „A helyszíni mintavétel szabályai az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) gyanújában” című SOP-ból
• irodalomjegyzék frissítése

2020.05.29. 21:05 – „COVID-19 (SARS-CoV-2) IgG/IgM gyorsteszt használati útmutató” c. anyag törlése

2020.04.17. 17:30 – „Útmutató a védőeszközök használatához” c. szabványos eljárásrend frissítései:

• videó linkek
• második pár kesztyű felvétele, leragasztása
• félálarc pántjainak keresztezési lehetősége
• harmadik pár kesztyű felvétele
• segítő javasolása a fel- és leöltözéshez
• leöltözés során többszöri kézfertőtlenítés jelzése
• kesztyűlevétel pontosítása
• cipőfertőtlenítés
• gyakorlati megjegyzések
• apróbb hibajavítások (pl. helyesírás)

A változások miatt a folyamat könnyebb elsajátításához szükséges a videók megtekintése, valamint a frissített anyag teljes elolvasása.

2020.04.09. 17:30 – Prehospitálisan javasolt óvintézkedések és védőfelszerelések COVID-19 gyanújában c. tájékoztató frissítései:

• CPR esetén egyéb eljárásrendekre utalás
• ha a mentőjármű vezetője nem vett részt a COVID-19 gyanús beteg ellátásában, a beteg átadása utáni dekontamináció végéig sem foglalhat helyet mellette betegellátásban részt vevő személy
• sebészi maszk alkalmazása a betegen oxigénterápia során
• aeroszol képződéssel járó beavatkozások részletes felsorolása
• légúti váladékon kívüli testnedvek átviteli rizikójának említése
• a táblázatok helyesírási hibáinak javítása
• irodalomjegyzék frissítése

2020.04.09. 17:30 – Az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) a prehospitális ellátásban c. szabványos eljárásrend frissítései:

• epidemiológiai adatok frissítése
• tünetek kiegészítése (silent hypoxia, ízérzés/szaglás elvesztése)
• T-CPR és óvintézkedések esetén egyéb eljárásrendekre utalás
• aeroszol képződéssel járó beavatkozások részletes felsorolása
• oxigénterápia módosítás
• fonendoszkóp használatának minimalizálása/mellőzése
• szalbutamol inhalátor veszélyes hulladékként kezelése használat után
• intubációval és lélegeztetéssel kapcsolatos további kiegészítések
• kiegészítés várandósság esetén
• gyanús betegek egyéni szállítása
• csekklista kiegészítése (egyéni mérlegelés alapján is felállítható a gyanú, „B” kiegészítés, otthoni elkülönítés kritériumai)
• irodalomjegyzék frissítése

2020.04.08. 13:00 – „Lelki egészség, mentálhigiéné” szekció létrehozása

2020.04.04. 15:40 – „Külső hivatkozások, anyagok” szekció létrehozása

2020.04.01. 18:00 – Az eljárásrendek feltöltése

A mentődolgozók testi-lelki egészségének védelmét az Országos Mentőszolgálat kiemelt céljának tekinti. Ebben az időszakban lelki egészségünk megóvására is fokozott figyelmet kell fordítanunk, melyben az OMSZ Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport, illetve a Magyar Pszichológiai Társaság, és az Országos Onkológiai Intézet Onkopszichológiai Munkacsoportjának anyagai segítséget nyújthatnak, melyeket a mentálhigiénés oldalunkon találhatjuk meg.

2019 végén a kínai Hubei tartomány városában, Wuhanban több, járványos pneumonia előfordulása kapcsán került felismerésre, majd később megerősítésre, hogy azokat egy új koronavírus okozza. Az új koronavírus elnevezése 2020. február 11-től súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2), az általa okozott megbetegedés pedig „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a COVID-19. A megbetegedéseket legtöbbször enyhe/mérsékelt felső légúti tünetek, és szövődményként kétoldali pneumonia/szepszis kialakulása jellemzi (severe acute respiratory infection – SARI), azonban további megjelenési formák is ismeretesek.

A koronavírusok családjába tartozó kórokozók a legnagyobb ismert RNS-vírusoknak számítanak. Többnyire madarak és emlősök kórokozóiként ismeretesek, légúti, illetve bélrendszeri tüneteket okozva. Az embert hét koronavírus (HCoV-229E, HCoV-NL63, HCoV-OC43, HCoV-HKU1, MERS-CoV – Middle East Respiratory Syndrome coronavirus, SARS-CoV – Severe Acute Respiratory Syndrome coronavirus ésa SARS-CoV-2) képes megbetegíteni, legtöbb esetben a „közönséges nátha” tüneteit okozva (a koronavírusok okozzák a felső légúti infekciók egyharmadát), azonban súlyos, akár életveszélyes légúti megbetegedések is kialakulhatnak (MERS-CoV, SARS-CoV, SARS-CoV-2). A megbetegedések leggyakrabban télen jelentkeznek (de az év bármely szakában megjelenhetnek), és minden korcsoportban előfordulnak. A COVID-19 járvány kínai és szingapúri előzetes elemzése alapján a SARS-CoV-2 nemcsak száraz és hideg környezetben, hanem trópusi és magas páratartalmú területen is intenzíven tud terjedni. Egyéb koronavírusok tulajdonságán alapuló modellezések szerint a téli csúcs után 20%-os csökkenést is mutathat a víruscirkuláció nyári intenzitása, azonban megfelelő korlátozó intézkedések hiányában nyári időszakban is tud jelentős járványokat okozni.

A koronavírusok okozta tünetek lehetnek: orrdugulás, orrfolyás, („közönséges nátha/megfázás”), torokfájás, láz, köhögés, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, alsó légúti érintettség esetén nehézlégzés, pneumonia, enteralis érintettség esetén pedig hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom.

A respirációs koronavírusok leggyakrabban cseppfertőzéssel, illetve fertőzött váladékkal szennyezett direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek. A koronavírusok három faja (SARS-CoV, MERS-CoV és SARS-CoV-2) zoonózis, vagyis a vírus állatról (pl. teve, denevér, cibetmacska, nyestkutya) terjedt emberre, majd később azonban az általuk okozott fertőzés is képes emberről-emberre terjedni.

Az új koronavírus esetében a fertőzésforrás ismeretlen, de bizonyítottan képes emberről-emberre is terjedni, lappangási ideje általában 5-6 nap (1-14 nap). Jelen járványban a beteg és a tünetmentes ember is lehet a fertőzőforrás. Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de előfordulhat a megbetegedés kezdete előtti 1-2 napban is. A fertőzőképesség valószínűleg arányos a tünetek súlyosságával, emellett az életkor előrehaladtával feltehetően emelkedik a vírusürítés mértéke.

A légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 naptól közepes súlyosságú megbetegedés esetében 8 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 3 hétig is kimutatható a vírus. A fertőzőképesség feltehetően ugyanebben az időszakban áll fenn.

SARS-CoV-2 fertőzés esetén koinfekció előfordulhat. Egy másik kórokozó jelenléte nem zárja ki a SARS-CoV-2 fertőzést, és ez fordítva is igaz.

Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb embernél klinikai tünettel/tünetekkel járó megbetegedés alakul ki. A kezdetben tünetmentesnek tűnő fertőzések nagy részében később jelentkeznek klinikai tünetek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) adatai szerint a súlyos megbetegedések aránya jelenleg 20%-ra becsülhető (a megbetegedések 15%-a súlyos lefolyású, míg a betegek 5%-ánál alakulhat ki kritikus állapot). A letalitást jelentősen befolyásolja a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek körében.

A cél, hogy a mentésirányítók és a kivonulók ismerjék fel a lehetséges új koronavírus okozta fertőzéseket, különös hangsúlyt fektetve a súlyos légúti tünetekre, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket, ellátási/terápiás lehetőségeket.

A COVID-19 súlyosságát tekintve enyhe, közepes, ill. súlyos megbetegedés lehet, beleértve a súlyos pneumoniát, ARDS-t, ill. szepszist/szeptikus shockot. A korai felismerés segíti a COVID-19-gyanús betegek minél korábbi elkülönítését, és az optimális kezelés elkezdését.

Definíció:

Amennyiben a csekklista alapján a beteg gyanús esetnek minősül, ennek megfelelően kell eljárni, beleértve az új koronavírus irányában történő diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatot is.

A vírus terjedésének osztályozása az ország/terület önjelentésén alapul. A besorolás a legmagasabb jelentett kategória alapján történik, heti frissítéssel, új információ esetén felülvizsgálva. Egy országon/területen belül különböző szintű terjedés is előfordulhat.

Az országok/területek terjedésének besorolásához lásd a naponta frissített WHO COVID-19 helyzetjelentéseket: https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/situation-reports és az ECDC Európai Uniós tagországokra és az Egyesült Királyságra vonatkozó online felületét, amely megyei szintű terjedési adatokat közöl: https://qap.ecdc.europa.eu/public/extensions/covid-19/covid-19.html „subnational level of transmission” táblázat.

Szoros kapcsolatban álló személynek minősül az, aki a valószínűsített vagy a megerősített COVID-19 fertőzöttel:

• egy háztartásban él;
• személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
• zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során];
• közvetlen fizikai kapcsolatba került új koronavírussal fertőzött személlyel (pl. kézfogás útján);
• védőeszköz alkalmazása nélkül új koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
• a repülőúton
  • bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült,
  • COVID-19 beteg ápolásában részt vett útitárs vagy személyzet,
  • a repülőgép személyzeteként az új koronavírussal fertőzött beteg ülőhely szektorában látott el szolgálatot,
  • amennyiben a tünetek súlyossága vagy a COVID-19 beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás;
• az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.

• egyszerű tünetek: a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88%-ánál), száraz egyszerű tünetek: a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88-93%-ánál), köhögéssel (59-82%), fáradékonysággal (44-70%), étvágytalansággal (40-84%), nehézlégzéssel (31-40%), izomfájdalommal (11-35%) jár. Egyéb nem specifikus tünetek a torokfájás, orrdugulás, fejfájás, hasmenés, hányinger vagy hányás, hidegrázás, kötőhártyagyulladás. Beszámoltak az ízérzés/szaglás elvesztéséről is. Idősebb betegek és immunkompromittált személyek esetében különösen jellemző lehet az atíposos tünetek megjelenése: fáradékonyság, csökkent éberség, csökkent mobilitás, hasmenés, étvágytalanság, delirium továbbá a láz hiánya.
• enyhe pneumonia: súlyos pneumonia tünetei nélküli tüdőgyulladás esetei,
• súlyos pneumonia: láz vagy gyanított légúti infekció tünetei, illetve légzési elégtelenség képe (≥30/perc légzésszám és/vagy SpO₂ <90% körlevegőn). Gyermekek esetén súlyos légzési distress jelei, mellkasi behúzódások, életkorspecifikus tachypnoe (2 hónapos kor alatt, ≥60/perc; 2–11 hónapos korban ≥50/perc; 1–5 éves korban ≥40/perc), táplálási nehézség, aluszékonyság, letargia, eszméletlenség.
• Acute Respiratory Distress Syndrome (ARDS)
• szepszis
• szeptikus shock

(megj.: előfordulhat ún. „silent hypoxia” is, amikor nehézlégzés tüneti nélkül találunk alacsony oxigénszaturációt, mely riasztó tünetnek számít.)

A lentebb felsorolt szövődmények rámutatnak arra, hogy ezen kórképek fennállása esetén is hatványozottan keresnünk kell a COVID-19 típusos tüneteit, illetve epidemiológiai kritériumait (ld. csekklista), és ennek megfelelően döntsünk a megfelelő óvintézkedésekről.

• A SARS-CoV-2 által okozott megbetegedés járhat légzőszervi szövődménnyel (pl. tüdőfibrózis).
• A COVID-19 súlyos formája esetén cardiovascularis szövődmények is előfordulhatnak: szívizomkárosodás, szívritmuszavar, cardiomyopathia és szívelégtelenség.
• A COVID-19 megbetegedés mentális és neurológiai manifesztációkkal társulhat: delíriummal, encephalopathiával, agitációval, stroke-kal, meningoencephalitisszel, íz- és szagérzés csökkenéssel, zavartsággal, depresszióval és alvászavarral. A delírium jelentkezése az új típusú koronavírus fertőzés kapcsán kifejezetten megnöveli a halálozási kockázatot.
• A betegség súlyos manifesztációja coagulopathiával járhat különböző szervekben thrombosist okozva, főleg vénás tromboemboliát, de artériás thrombosist is leírtak. Mind a nagyerek, mind a kiserek érintettek lehetnek a tüdőembóliától a végtagok purpurás léziójáig.
• A COVID-19 életveszélyes szövődményei lehetnek az akut tüdőembólia, akut coronaria szindróma, akut stroke és a delírium.

A COVID-19 nehezen különíthető el más légúti betegségektől, mivel számos kórokozó hasonló tüneteket okozhat, pl. rhinovírusok, influenzavírusok, parainfluenzavírusok, adenovírusok, respiratory syncytial vírus, streptococcusok stb.

A tüneteket mutató betegek esetén a mentésirányítói tevékenység célja:

• a riasztó tüneteket mutató/ABCD instabil betegek felismerése, kórházba szállítása,
• a riasztó tüneteket nem mutató, de veszélyeztetett betegek kiszűrése,
• a riasztó tüneteket nem mutató, és nem veszélyeztetett betegek alapellátásba irányítása, tanácsadás,
• gyanítottan COVID-19 beteg jelentése.

Ennek érdekében a következő teendők szükségesek a járvány idején:

• ABCDE szerinti kikérdezés, riasztó tünetek felismerése
  • riasztó tünetek esetén: a legközelebbi mentőegység azonnali riasztása: ABC instabil beteghez elsősorban eset/ROKO, hiányukban a legközelebbi egység: orvosi ügyelet, MOK, MTK, motor + mgk, valamint helikopter jön szóba
  • nehézlégzés esetén félülő/ülő helyzet tanácsolása
  • súlyos esetben a mentésirányító lehetőség szerint maradjon vonalban, állapotváltozás esetére pedig azonnali jelzést kérjen

• MINDEN bejelentés esetén:
  • a mellékelt folyamatábra szerinti kikérdezés a riasztó tünetek felderítése céljából (a hívás során a lehető legtöbb kérdésre keresnünk kell a választ),
  • a COVID-19 gyanújának ellenőrzése, csekklista alapján (hangsúlyozottan az ABCDE szerinti kikérdezést követően)

Amennyiben keringésmegállás valószínűsíthető, függetlenül a COVID-19 gyanújától:

• a légzésvizsgálat állkiemelés/fej hátrahajtása mellett, a mellkas megtekintésével történjen (a keringés egyéb jeleinek keresése mellett), TILOS a beteg arca fölé hajolni,
• felnőtt esetén TILOS befúvásos lélegeztetést végez(tet)ni (gyermek esetén mérlegelés javasolt – a nyereség jóval nagyobb, mint a kockázat),
• a segélynyújtó a keringésmegállás megállapítása után a beteg orrát és száját takarja le textíliával,
• COVID-19 erős gyanújában/igazolt fertőzés esetén mellkasi kompressziót és gyermekek esetében lélegeztetést csak a beteggel egy háztartásban élő személy/hozzátartozó végezhet, más személy (pl. Szív City, szomszéd) nem,
• COVID-19 gyanújának hiányában mellkasi kompresszió a fenti módosításokkal – a potenciális veszélyforrásról az elsősegélynyújtót tájékoztatni szükséges (aki mérlegelhet),
• Szív City riasztása minden közterületi újraélesztés esetén továbbra is javasolt, AED alkalmazása elsődleges,
• az elsősegélynyújtónak tanácsoljuk a védőfelszerelések használatát (B típusú elsősegély dobozban maszk és kesztyű is található),
• MINDEN esetben fel kell hívni a mentőegység figyelmét (szelektív rádióhívás/telefon) az újraélesztés tényére, a lehetséges (COVID-19) veszélyre és a szükséges védőfelszerelések használatára.

Tünetmentes, és NEM kontakt/külföldi utazási előzményekkel NEM rendelkező bejelentők:

• mentőellátás és további teendő nem szükséges, tanácsadás

Tünetmentes, és kontakt/külföldi utazási előzményekkel rendelkező bejelentők:

• mentőellátás nem szükséges, tanácsadás
• azonnali jelzés a mentésvezetőnek

Tüneteket mutató, de csekklista alapján NEM COVID-19-gyanús bejelentők:

• riasztó tünetek esetén mentőellátás
• riasztó tünetek hiányában alapellátásba irányítás, tanácsadás

Tüneteket mutató és csekklista alapján gyanítottan COVID-19 esetén:

• Amennyiben az elvégzett kockázatelemzés alapján a gyanús/kivizsgálás alatt álló betegnek enyhe tünetei vannak, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, és otthonában a megfelelő elkülönítése megoldható, és egyéb, COVID-19-hez nem köthető betegség sem merül fel, akkor otthonában/ tartózkodási helyén kerül elkülönítésre, mentő küldése nem szükséges. Az érintett személy regisztrációját ebben az esetben is el kell végezni, és jelezni kell a mentésvezetőnek.
• Amennyiben a beteg állapota kórházi ellátást igényel a tünetek súlyossága (pl. dyspnoe, tüdőgyulladás) miatt és/vagy rizikó csoportba tartozik, illetve az otthoni elkülönítés nem megoldható (pl. rizikócsoportba tartozó családtag), akkor az aktuális beutalási rend szerint történik a beteg intézményi elhelyezése, ahol az elkülönítése, az ellátása és a mintavételezés megtörténik.
• Mentőellátás esetén a a COVID-19 gyanú rögzítése az adatlapon, a mentőegység szóbeli (szelektív rádióhívás/telefon) tájékoztatása a lehetséges veszélyről, figyelem felhívása a szükséges védőfelszerelések használatára
• bármelyik fenti eset áll fenn, azonnali jelzés szükséges a mentésvezetőnek.

Amennyiben a fentiek alapján mentőegység riasztása NEM merül fel:

• a beteg megnyugtatása
• alapellátásba irányítás
• tanácsadás:
  • önmegfigyelés, állapotromlás esetén kontroll
  • gyakori kézmosás, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal
  • tüsszentés és köhögés esetén zsebkendő használata, mely után ismét alapos kézmosás
  • lázas betegekkel való kontaktus kerülése, otthoni ágynyugalom
  • élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacok elkerülése olyan területen, ahol az új koronavírus már megjelent
  • nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű húsok fogyasztásának kerülése

Megj.: Az egészségügyi rendszer és a mentőszállítás kapacitás túlterhelésének megelőzése érdekében és a rendelkezésre álló védőeszközök ésszerű felhasználása érdekében a szoros kontaktok megfigyelése otthonukban javasolt. Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése kizárólag az intézkedés alá vont együttműködésének hiánya vagy az otthoni megfigyelés kivitelezhetetlensége esetén javasolt.

Általános megfontolások:

• Minden mentőellátás esetén szükséges – csekklista alapján az új koronavírus okozta fertőzés gyanújának tisztázása.
• Az egészségügyi dolgozóknak a COVID-19 járvány fennállása alatt minden beteg ellátása során legalább sebészi orr-szájmaszkot, védőkesztyűt és védőszemüveget kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.
• Kivonulási információk, vagy helyszínen szerzett információk alapján azonban gyanítottan COVID-19 beteg esetén teljes védőfelszerelés (védőruha, FFP2/FFP3-maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata a teljes ellátás során, lehetőleg a beteggel történő kontaktus előtt.
• A járványügyi helyzet miatt igyekezzünk MINDEN prehospitálisan ellátott beteggel való találkozás előtt gyors anamnézist felvenni a hozzátartozóktól, annak céljából, hogy az új koronavírus gyanúja felvetődjön/elvetésre kerülhessen. A „megtekintéssel” egyértelműen ABCD-stabil beteget új koronavírus gyanúja esetén csak védőfelszerelésben közelítsük meg, enélkül tartsunk legalább 2 méter távolságot.
• Az ellátás/szállítás közben a mentődolgozók ne érintsék arcukat, orrukat, szemüket, hajukat, kontaktlencséjüket, emellett étkezni, inni, dohányozni nem szabad.
• Az aeroszol képződéssel járó beavatkozások során (pl. egyszerű légútbiztosítás, CPAP/NIV, intubáció, légúti leszívás, CPR, nebulizálás, légúti mintavétel, légúti váladék feloldódását segítő eljárások, a beteg köhögtetése, ballonos(-maszkos) lélegeztetés, magas áramlású oxigénterápia, apnoés oxigenizáció, thoracostomia) megfelelően illeszkedő FFP2/FFP3 respirátort kell alkalmazni (lehetőleg arcpajzzsal kiegészítve), védőszemüveg, védőkesztyű, védőruha alkalmazása mellett. Az aeroszol képződéssel járó beavatkozásokat lehetőség szerint egy jól szellőző helyiségben, kereszthuzatban kell végezni, mentőgépjárműben nem javasolt! A beavatkozásban a lehető legkevesebb személy vegyen részt.

• Amennyiben a bejelentés alapján felmerül COVID-19 gyanúja és egyértelműen ABCD-stabil betegről van szó, és a helyszín biztonságos, megengedhető, hogy a mentőjármű vezetője (3 fős ALS és 2 fős BLS egységek esetén) a mentőgépkocsinál/lépcsőházban/előtérben marad, ha gyors elérhetőséggel (hallótávolság, mobiltelefon) rendelkezik.
• Ha a mentőjármű vezetője a betegellátásban, ill. a beteg mobilizációjában, a hordágy behelyezésénél és kivételénél segédkezik, a „Javasolt védőfelszerelések” táblázatban szereplő védőfelszereléseket kell viselnie a teljes ellátás/transzport alatt.
• Ha a mentőjármű vezetőjének a betegellátásban, betegmozgatásban nem kell részt vennie, a beteg szállítása idején elválasztott betegtér (zárt vezetőfülke: teljesen felhúzott elválasztó ablak) esetén sebészi maszkot viseljen. Ebben az esetben a mentőjármű vezetője mellett nem foglalhat helyet a beteg ellátásában részt vevő személy vagy hozzátartozó (a beteg átadása után sem – ti. a „Mentesítő Zónában” történik a dekontamináció). Nem izolálható betegtér esetén FFP2/FFP3 maszk használata szükséges.
• A legtöbb mentőben a szellőzőrendszer bekapcsolása negatív nyomást képes biztosítani, így minden COVID-19 gyanús/igazolt beteg szállítása során használni szükséges (ld. a tájékoztató anyag végén)! Belső keringtetést NE használjunk.

• Amennyiben a bejelentés alapján kritikus állapotú betegről van szó, vagy a bejelentés alapján nem ismert az állapota teljes bizonyossággal, COVID-19 gyanú esetén a mentőegység minden tagja részt vesz az ellátásban, és a „Javasolt védőfelszerelések” táblázatban szereplő védőfelszereléseket használja.
• Javasolt lehet dupla egyszer használatos védőkesztyű használata. A kesztyű szennyeződése, sérülése esetén mihamarabbi csere javasolt, higiénés kézfertőtlenítés mellett.
• Ha a mentőegység alapvető védőfelszerelés (sebészi maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata mellett érkezett a beteg feltalálási helyére:
  • a „megtekintéssel” egyértelműen ABCD-stabil betegtől és hozzátartozóitól tartsunk legalább 2 méter távolságot, majd a csekklista alapján igyekezzünk célzott kérdéseket feltenni annak céljából, hogy az új koronavírus gyanúja felvetődjön/elvetésre kerülhessen.
    • COVID-19 gyanú: további védőfelszerelések alkalmazása
    • COVID-19 elvetve: további védőintézkedés nem szükséges
  • kritikus állapotú/keringésmegállás állapotában lévő beteg esetén is kezdetben tartsunk legalább 2 méter távolságot, majd a csekklista alapján azonnal tegyük fel a célzott kérdéseket a hozzátartozónak/jelenlevőknek annak céljából, hogy az új koronavírus gyanúja felvetődjön/elvetésre kerülhessen.
    • COVID-19 gyanú: védőfelszerelések mihamarabbi felvétele, sze. hozzátartozók instruálása (pl. állkiemelés, fej hátrahajtása, oxigénmaszk érintkezés nélküli delegálása, csak mellkasi kompressziók – a légzés vizsgálata nem történhet a beteg arca fölé hajolással)
      • CPR hangsúly: ld. később!
    • COVID-19 elvetve: további védőintézkedés a táblázatnak megfelelően
• Ha a mentőegység alapvető védőfelszerelés (sebészi maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata mellett kezdte meg a beteg ellátását, de a betegvizsgálat alatt COVID-19 gyanú merül fel és a beteg állapota megengedi, úgy a beteg részletes tájékoztatása mellett hagyják el a helyiséget, és higiénés kézfertőtlenítést követően alkalmazzák a szükséges védőfelszereléseket. Ezután folytassák a beteg ellátását.
• Aeroszol képződéssel járó beavatkozást csak huzatos térben végezzünk!
• Az arcpajzs használata (elérhetősége esetén) kötelező minden aeroszol képződéssel járó beavatkozás során (a védőszemüveg mellett is).
• Megj.: éleslátást biztosító szemüveg, kontaktlencse nem biztosít megfelelő védelmet. Amennyiben az éleslátást biztosító szemüvegre nem illeszkedik megfelelően a biztosított védőszemüveg, abban az esetben arcvédő pajzsot kell használni.

• Amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, sebészi szájmaszk minél korábbi/azonnali alkalmazása kötelező a COVID-19 gyanús/igazoltan fertőzött, ill. minden felső légúti fertőzésben szenvedő betegen a további kontamináció elkerülése érdekében. Gyermek ellátása során a maszk felhelyezéséhez kérjünk szülői segítséget, ennek során a szülő is viseljen maszkot.
• A sebészi maszk felhelyezése előtt minimalizálni kell a beteggel történő közeli kontaktust, amennyiben képes rá, kérjük meg, hogy útmutatásunk alapján a maszkot helyezze fel magának. Amennyiben erre nem képes, vagy ettől elzárkózik, úgy a maszk felhelyezésében nyújtsunk segítséget a betegnek.
• A sebészi maszk felhelyezhető orrszonda és O₂-maszk alkalmazása esetén is (a sebészi maszkot az orrszonda fölé, vagy az O₂-maszk alá kell helyezni).
• A COVID-19 gyanús vagy fertőzött betegre FFP2/FFP3 maszkot felhelyezni szükségtelen és nem is indokolt.
• Megfontolható a beteg higiénés kézfertőtlenítése, ill. egyszer használatos védőkesztyű beteg általi használata.
• COVID-19 gyanú/igazolt fertőzés esetén hozzátartozó szállítását mellőzzük (kivéve gyermekek esetén).

• A gyanítottan COVID-19 beteg prehospitális ellátása alapvetően tüneti, nem különbözik az általános betegellátástól. Specifikus kezelésre a helyszínen nincs lehetőség.
• ABCDE szerinti betegvizsgálat, betegmonitorozás (légzés-, SpO₂-, pulzus/EKG-, vérnyomásmérés-monitorozás).
• ABC instabilitás észlelésekor kellő kompetencia hiányában azonnali segélykocsikérés indokolt. (részletesen lásd a „Beteg/sérült előrejelzése, átadása, segélykocsi hívása a prehospitális gyakorlatban” című szabványos eljárásrendben). Az ISBAR szerinti jelzésnek tartalmaznia kell a gyanított új koronavírus okozta fertőzést.
• Pozicionálás: A beteget a tüneteknek, ill. a beteg kényelmének megfelelően helyezzük el, és biztosítsuk a beteg 360 fokos körüljárhatóságát.
• Átjárható légutak biztosítása, szükség szerint egyszerű légúti segédeszközökkel (NPA, OPA), légúti leszívással (részletesen lásd az „Eszköz nélküli, illetve egyszerű eszközökkel végzett légútbiztosítás a prehospitális ellátásban” című szabványos eljárásrendben). Figyelem! Az egyszerű légútbiztosítás, légúti leszívás aeroszol képződéssel járó beavatkozás!
• Oxigén: részletesen lásd az „Oxigénterápia a prehospitális ellátásban” című szabványos eljárásrendben. Amennyiben lehetséges, a lehető legalacsonyabb, még megfelelő oxigenizációt biztosító áramlási sebességet válasszuk (mely O₂-maszk esetén nem lehet kevesebb 6 l/percnél). A sebészi maszk felhelyezhető orrszonda és O₂-maszk alkalmazása esetén is (a sebészi maszkot az orrszonda fölé, vagy az O₂-maszk alá kell helyezni).
• Noninvazív lélegeztetés (CPAP/NIV): a jelenleg elérhető adatok alapján az új koronavírus okozta fertőzés miatti légzési elégtelenség esetén a CPAP/NIV szerepe ellentmondásos. Minden egyes esetben egyénileg kell kockázat/haszon elemzést végezni. A CPAP/NIV-terápia aeroszol képződéssel járó beavatkozás, így különösen az egyszerű CPAP/NIV technikák esetén az ellátó számára nagyobb kockázattal járhat. A CPAP/NIV kizárólag gépi technikával, maximálisan jól illeszkedő maszk és HME-filter alkalmazása mellett, ill. teljes védőfelszerelésben végezhető, de alkalmazása inkább kerülendő. Indikációja COVID-19 esetén jelen ajánlások alapján csak az intubáció előtti rövid preoxigenizációban merülhet ki, minden egyéb esetben (ill. gépi NIV hiányában) kerülendő. A járvány idején így a CPAP/NIV alkalmazása jelentősen háttérbe szorul, különösen lázas betegek esetén.
• A panaszok kezdetének pontos dokumentálása, célzott anamnézisfelvétel (SAMPLE), testhőmérséklet mérése, potenciális kontaktok feltérképezése.
• Valamennyi, az ellátásban részt vevő személyt regisztrálni szükséges.
• A fonendoszkóp használatának minimalizálása/kerülése javasolt.

• Vénabiztosítás, folyadékpótlás:
  • részletesen lásd a „Szeptikus beteg prehospitális felismerése és ellátása” című szabványos eljárásrendben,
  • shock-tünetek hiányában konzervatív folyadékterápia javasolt, mivel a folyadékkal való túltöltés ronthat a légzési elégtelenségen,
  • láz, tachycardia, száraz nyálkahártyák, redőbe emelhető bőr, gastrointestinalis tünetek stb. esetén shock tünetei nélkül is javasolt a megfontolt folyadékpótlás.
• Inhalációs hörgőtágítók (bronchodilatatorok): alsó légúti tünetek, kislégúti szűkület (sípolás/búgás) és COVID-19 gyanúja esetén szalbutamol (Ventolin) megfontolható az ide vonatkozó eljárásrendeknek megfelelően (az adott beteg átadása után veszélyes hulladékként kezelendő), azonban nebulizátorral történő porlasztás kerülendő.

• Metilprednizolon: COVID-19 gyanújában kerülendő, hacsak nincs egyéb indikáció (pl. COPD akut exacerbatiója)
• Gyógyszeres keringéstámogatás: folyadékra nem reagáló esetekben felmerülhet noradrenalin perfúzorban történő adagolása is (0,1-1,0 μg/ttkg/perc iv.). Részletesen lásd a „Szeptikus beteg prehospitális felismerése és ellátása” című szabványos eljárásrendben.

A Rapid Sequence Intubation (továbbiakban: RSI) az Országos Mentőszolgálat szakmai állásfoglalása szerint a megtartott keringésű betegek prehospitális emelt szintű légútbiztosításának standard, javasolt módszere.

Az Országos Mentőszolgálat jelenlegi adatai alapján az izomrelaxánssal végzett prehospitális intubációk (RSI) jelentősen magasabb összsikerességi és DASH-1A arányt mutatnak a megtartott keringésű betegek izomrelaxáns nélküli emelt szintű légútbiztosításával összehasonlítva.

(megj.: DASH-1A – Definitive Airway Sine Hypoxia/Hypotensio on 1st Attempt: első kísérletre történő intubációs sikeresség lényeges – hypoxia, hypotensio, keringésleállás – szövődményektől mentesen.)

Mindemellett a kialakult járványhelyzet során a nemzetközi szakirodalom is rámutatott arra, hogy az új koronavírus miatt végzett emelt szintű légútbiztosításokat az ellátók fokozottabb védelme érdekében is izomrelaxáns alkalmazásával kell végezni (aeroszol képződéssel járó beavatkozás – a beteg légúti manipuláció miatti köhögésének elkerülése végett).

A fenti szakmai szempontok és az ellátók biztonságának érdekében (függetlenül az új koronavírus fertőzés gyanújától) a továbbiakban MINDEN megtartott keringésű beteg prehospitális emelt szintű légútbiztosítása során KÖTELEZŐ betartani az „RSI (Rapid Sequence Intubation) Sürgősségi intubálás” című szabványos eljárásrendet, azaz az intubációt izomrelaxáns alkalmazásával kell végezni, beleértve a CRASH intubálás folyamatát is.

A prehospitális telefonos konzultációt indokolt esetben (pl. kontamináció) javasolt kihangosítás mellett végezni.

Az intubációs eljárás fertőzésveszély szempontjából nagy kockázatot hordoz az ellátók számára, így COVID-19 gyanúja esetén a prehospitális emelt szintű légútbiztosítás indikációi jelentősen beszűkülnek, gondos kockázat/haszon elemzésnek kell megelőznie, különösen figyelembe véve az ellátók biztonságát.

Emiatt prehospitálisan COVID-19 gyanúja esetén a következő indikációkban javasolt az emelt szintű légútbiztosítás:

• a fenti terápia ellenére légzési elégtelenség – fokozódó nehézlégzés, cyanosis, oxigénszaturáció-esés,
• súlyos koponyasérülés miatti eszméletlenség/agitáció.

Egyéb (egyszerű légúttal megnyugtatóan kezelhető) esetekben és COVID-19 gyanúja esetén az ETI kórházi szakaszra halasztása megfontolandó, a prehospitális telefonos konzultáció szerepe ekkor még inkább hangsúlyozott.

Megtartott keringésű beteg endotrachealis intubációja KIZÁRÓLAG izomrelaxáns
(± indukciós szer) alkalmazásával történhet (részletesen lásd a „RSI (Rapid Sequence Intubation) Sürgősségi intubálás” című eljárásrendet), hangsúlyozva a légzési elégtelen
(± szeptikus shockos) betegek indukció/intubáció kapcsán fellépő nem elhanyagolható mértékű periproceduralis rizikóját is (fontos kiemelni, hogy a kettős/NIV/apnoés oxigenizáció és a ballonozott indukció aeroszol képződéssel járó beavatkozások, így ezek a COVID-19 gyanúja esetén még gondosabb kockázat-haszon elemzést igényelnek – a fertőzésveszély nagy kockázata miatt mellőzésük felmerül). Laringoszkópia alatti deszaturáció esetén a kis térfogatokkal történő ballonos-maszkos reoxigenizáció továbbra is szükséges – sikertelen laringoszkópia esetén korai LMA/i-gel alkalmazással).

További kiegészítések:

• Az intubáció teljes védőfelszerelés alkalmazása mellett történhet, a folyamatban résztvevő segítők sem tartózkodhatnak anélkül a beteg közelében.
• Az intubációt nem végző ellátók igyekezzenek oldalra vagy a beteg törzse felé, lehetőleg távol elhelyezkedni.
• Lehetőség szerint gondoskodjunk kereszthuzatról.
• Az intubáció a mentőgépjárművön kívül történjen!
• Preoxigenizáció ellen küzdő (agitált) beteg korai szedációja szükséges – lásd a „RSI (Rapid Sequence Intubation) Sürgősségi intubálás” című eljárásrendben.
• CPAP/NIV-preoxigenizáció során a maszk levétele előtt csatlakoztassuk le a lélegeztetőgépet a filter felett.
• A gyógyszerek beadását követően, a teljes relaxáció beállásáig (kb. 40 mp) megfontolható a ballon-maszk négykezes technikával történő arcra helyezése, ballonozás nélkül (alacsony PEEP-pel, HME-filterrel).
• Az intubáció alatt az intubáló arca a lehető legtávolabb legyen a beteg arcától.
• A bougie kihúzása fokozott figyelemmel és óvatosan történjen, védve az ellátókat.
• Az intubációt követően a lélegeztetés csak a cuff felfújása után kezdhető meg.
• A tubus pozíciójának ellenőrzésére a hallgatózás a védőfelszerelések miatt nem/nehezen kivitelezhető, így még hangsúlyosabb az intubáció alatt a tubus hangrésen történő áthaladásának figyelése, és megfelelő mélységig történő bevezetése (jelölő az ET-tubuson).

• HME-filter használata kötelező
• alacsony tidal volumen (4-8 ml/ttkg – gyermekeknek 3-6 ml/ttkg)
• alacsony platónyomás (30 mbar alatt)
• I:E = 1:2
• PEEP titrálása az oxigenizációnak megfelelően (akár 10 mbar feletti is)
• a légzőkör szétcsatlakoztatásának kerülése (PEEP elvesztése)
• a légzőkör megbontása esetén (pl. filtercsere) a tubus lefogása érfogóval, kilégzés végén, a kicsapódó pára felfogása gézlappal (a lefogást javasolt ragtapasszal fedett felületen végezni), a lélegeztetőgép „standby”-ba/műtüdőre helyezése vagy a belégzőszár kihúzása közvetlenül a gépből – ekkor a filter a gépoldalon marad
• lélegeztetőgép váltása esetén a filtert a tubuson (betegoldalon) kell hagyni (ekkor a tubus lefogása nem feltétlenül szükséges)
• teljes izomrelaxáció és megfelelő analgézia, ill. szedáció (leszívásokhoz, légzőkör cserékhez, a beteg áthelyezéséhez az analgézia és szedáció mélyítése)
• permisszív hypercapnia megengedhető

• A betegség súlyos formája leginkább a 60 évnél idősebbeket és a krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés, cerebrovascularis kórképek) szenvedőket érinti.
• A várandós nők új koronavírus okozta megbetegedésével kapcsolatban adatok korlátozottan állnak rendelkezésre; jelenlegi tudásunk szerint hasonló klinikai megjelenéssel zajlik, mint a felnőtt populációban. Ellátásuk nem különbözik a fentiektől. Jelenlegi adatok szerint a várandósság és a szülés nem súlyosbítja az anyai COVID-19 pneumonia súlyosságát és kimenetelét. Az eddigi ismeretek szerint az anyai COVID-19 fertőzés nem növeli a vetélés kockázatát és nem fokozza a fejlődési rendellenességek valószínűségét. Jelenleg nem ismert, hogy várandósság alatti koronavírus fertőzés jelent-e kockázatot a magzat számára. A magzat intrauterin fertőződése nem valószínű (bár ki nem zárható), bár az anyatejben ki tudták mutatni a vírust, a WHO ajánlása alapján COVID-19 gyanús és fertőzött anyák számára javasolt a szoptatás, ugyanis a szoptatás előnyei jelentősen felülmúlják a fertőződés esetleges kockázatát.
• Szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a gyermekek érintettségéről, feltehetően a felnőttekhez hasonló arányban fertőződnek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy enyhébb, rövidebb formában zajlik légzőszervi vagy gastrointestinalis tünetekkel. Esetükben ritkábban jelentettek lázat vagy köhögést, mint a felnőttek esetében. Gyermekek COVID-19 megbetegedését láthatólag ritkábban diagnosztizálják a betegség enyhe lefolyása miatt. Igen ritka a szövődmények kialakulása. Friss megfigyelések alapján a COVID-19 járvány alatt számos érintett országból jelentettek olyan gyermekeket, akiknél egy ritka gyermekkori gyulladásos többszervi szindróma (paediatric inflammatory multisystem syndrome) miatt kellett intenzív osztályos kezelést alkalmazni. A kórkép tüneteiben és klinikai jeleiben a Kawasaki-betegség és a toxikus shock szindróma tünetei keverednek vegyesen, jellemező rá az elhúzódó láz, hasi fájdalom vagy egyéb gastrointestinalis panasz, előfordulhat még conjunctivitis, kiütés, irritabilitás. A betegség egyes esetekben shockba progrediált, általában myocardialis eredettel. A SARS-CoV-2 fertőzés és a többszervi gyulladás új entitása között eddig még nem igazolták az összefüggést, bár az asszociáció valószínűnek tűnik.

• A mellékelt csekklista alapján nem szükséges kórházba szállítani azt a beteget, aki:
  • riasztó tüneteket NEM mutat ÉS
  • nem tartozik rizikócsoportba ÉS
  • egyéb, nem COVID-19-hez köthető betegség sem merül fel ÉS
  • az otthonában a megfelelő elkülönítése megoldható.

(a csekklista alkalmazásához a kompetencián belüli lehető legtöbb vizsgálatot el kell végezni, szükség esetén telefonos konzultációt, háziorvosi segítséget igénybe venni).

• Ha a COVID-19 gyanúja esetén a beteg kórházba szállítandó, egyeztetés szükséges az Irányító Csoporttal a célintézmény meghatározása érdekében.
• ISBAR (részletesen lásd a „Beteg/sérült előrejelzése, átadása, segélykocsi hívása a prehospitális gyakorlatban” című szabványos eljárásrendben), a megfelelő felkészülés érdekében.
• Az új koronavírus fertőzésre gyanús beteg más beteggel nem szállítható. A COVID-19 gyanús betegeket egymástól is izolálni kell. Igazolt, de tünetmentes beteg nem szállítható igazolt, de tünetekkel rendelkező COVID-19 beteggel!
• Védőfelszerelés (védőruha, FFP2/FFP3-maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata a teljes ellátás során, majd azok veszélyes hulladékként kezelése, pótlása.
• A beteg ellátása/átadása után a mentőjármű és a kontaminált eszközök (monitor, hordágy, mobiltelefon, rádió, fonendoszkóp, kapaszkodók, kilincsek, IFT, ballon stb.) védőeszközök viselése mellett történő zárófertőtlenítése. A fertőtlenítés megtörténtét dokumentálni kell.
• Egyszer használatos légzőkör veszélyes hulladékként kezelése, többször használatos légzőkör esetén a légzőkör teljes fertőtlenítése.
• Jelentési kötelezettség az ICS felé.
• A beteg textíliája „fertőző” megjelölésű zsákban gyűjtendő. A szennyes textília számolása nem megengedett.
• Megfelelő kézhigiénés gyakorlat alkalmazása a „kézhigiéné öt momentuma” alapelvnek megfelelően, szigorúan betartva valamennyi beteg ellátása során: (1) a beteg érintése előtt, (2) aszeptikus beavatkozás előtt, (3) a vérrel vagy testváladékkal való expozíció után, (4) a beteg érintése után, (5) a beteg környezetének érintése után.
• Az egyéni védőeszközök szakszerű felvétele előtt és szakszerű levétele után, ill. zárófertőtlenítést követően kézfertőtlenítést kell végezni.
• Amennyiben az új koronavírus okozta megbetegedésben szenvedő beteget ellátó mentődolgozónál légúti tünetek lépnek fel az esettel való utolsó kontaktust követő 14 napon belül, akkor az egészségügyi dolgozó köteles a tünetek megjelenéséről a regionális vezetést értesíteni.

• Minden mentőellátás esetén szükséges (csekklista alapján) az új koronavírusokozta fertőzés gyanújának tisztázása (még ha minimális időveszteségbe is kerül). Amennyiben ez nem tisztázható, tekintsük annak.
• COVID-19 gyanú/igazolt fertőzés esetén huzat lehetőségének megteremtése zárt térben történő ellátás esetén (az ablakok kinyitása nem elegendő).
• A beteg ellátásában a lehető legkevesebb személy vegyen részt (pl. BLS-egység esetén 2 fő + 1 fő a háztartásból, ALS-egység esetén 3 fő).
• Ellátási kompetencia hiányában segélykocsi azonnali kérése.

Ha a mentőegység teljes védőfelszerelés (védőruha, FFP2/FFP3-maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata mellett érkezik a helyszínre:

Keringésmegállás megállapítása/ABCDE vizsgálat – a légzés vizsgálata nem történhet a beteg arca fölé hajolással.

• „A” kompetenciával rendelkező mentőegység:
  • keringésmegállás esetén mellkasi kompressziók megkezdése, AED alkalmazása/shock leadása, négykezes ballonos-maszkos lélegeztetés (egyszerű légúti segédeszközökkel) HME-filterrel, oxigéndúsítással, kompresszió alatt a maszk maradjon a beteg arcán,
  • a továbbiakban az aktuális újraélesztés ajánlás szerint járjon el.

• „B” és „B+” kompetenciával rendelkező mentőegység:
  • keringésmegállás esetén mellkasi kompressziók megkezdése, AED alkalmazása/shock leadása, ballonos-maszkos lélegeztetés kerülése, HME-filterrel előre ellátott LMA/i-gel azonnali behelyezése teljes kompressziószünetben, lélegeztetés oxigéndúsítással (a lélegeztetés megkezdése előtt az LMA cuffját fel kell fújni),
  • LMA/i-gel pozíciójának folyamatos ellenőrzése, szivárgás esetén korrekciója (a szivárgás csökkentése érdekében ajánlott a 30:2 (gyermek esetén 15:2) arány a folyamatos lélegeztetés helyett),
  • a továbbiakban az aktuális újraélesztés ajánlás szerint járjon el.

• „C”, „D” és „E” kompetenciával rendelkező mentőegység:
  • keringésmegállás esetén mellkasi kompressziók megkezdése, ritmusanalízis/shock leadása, ballonos-maszkos lélegeztetés kerülése, HME-filterrel előre ellátott LMA/i-gel azonnali behelyezése VAGY korai intubáció teljes kompressziószünetben, lélegeztetés oxigéndúsítással (a lélegeztetés megkezdése előtt az LMA/ET-tubus cuffját fel kell fújni),
  • LMA/i-gel/ET-tubus pozíciójának folyamatos ellenőrzése, szivárgás esetén korrekciója,
  • LMA/i-gel esetén a szivárgás csökkentése érdekében ajánlott a 30:2 (gyermek esetén 15:2) arány a folyamatos lélegeztetés helyett,
  • a továbbiakban az aktuális újraélesztés ajánlás szerint járjon el.

Ha a mentőegység alap védőfelszerelés (sebészi maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) használata mellett érkezik a helyszínre:

Kritikus állapotú/keringésmegállás állapotában lévő beteg esetén kezdetben tartson legalább 2 méter távolságot, majd a csekklista alapján azonnal tegye fel a célzott kérdéseket a hozzátartozónak/jelenlevőknek annak céljából, hogy az új koronavírus gyanúja felvetődjön/elvetésre kerülhessen.

COVID-19 gyanú esetén:

• A szoba elhagyása után a teljes védőfelszerelés szabályos felvétele, ezzel párhuzamosan:
  • mellkasi kompressziót és gyermekek esetében lélegeztetést csak a beteggel egy háztartásban élő személy/hozzátartozó végezhet, más személy (pl. Szív City, szomszéd) nem,
  • hozzátartozók instruálása (pl. áll kiemelése, fej hátrahajtása, oxigénmaszk érintkezés nélküli delegálása, AED felhelyezése/shock leadása, mellkasi kompressziók – a légzés vizsgálata nem történhet a beteg arca fölé hajolással).
• a védőfelszerelések felvételét követően a mentőegységek a fentiek alapján járjanak el.

COVID-19 gyanú elvetése esetén a megszokott ellátási eljárás javasolt.

Mentőjárműben történt keringésmegállás esetén COVID-19 gyanús/igazolt esetben:

• a beteg azonnali kivétele a mentőből/huzat azonnali megteremtése,
• ha teljes védőfelszerelés alkalmazva volt, fentiek szerinti eljárás,
• ha csak 1 fő van teljes védőfelszerelésben (pl. a gépjármű vezetője izolálva volt a betegtértől): mellkasi kompresszió és AED felhelyezése/shock leadása, korábban felhelyezett O₂-maszk helyben hagyása, majd a team tagjainak teljes védőfelszerelés felvételét követően a fentiek szerinti eljárás.
• teljes védőfelszerelés nélküli ellátó/személy nem tartózkodhat a beteg mellett a mellkasi kompressziók közben.

További módosítások:

• defibrillálás során az oxigén elzárása javasolt a légzőkör szétcsatlakoztatása helyett,
• a váladékkal szennyezett eszközöket (pl. laringoszkóp, szennyezett leszívó katéter/toldat) tegyük azonnal hulladékgyűjtő zacskóba, majd helyezzük el távol az ellátóktól.

• a halál megállapítását követően az elhunyt felesleges mozgatását kerüljük,
• a hozzátartozók ne tartózkodjanak egy szobában, ill. ne érintkezzenek az elhunyttal,
• ET-tubust, LMA-t/-i-gelt, HME filterrel együtt hagyjuk helyben, fedjük le gézlapokkal, ragtapasszal,
• lehetőleg gézlapokkal zárjuk az elhunyt testnyílásait (pl. orr-, száj-, fülnyílás, sebek), az elhunytat szorosan le kell fedni (a lehető legkisebb mozgatás mellett) az erre rendszeresített fóliával,
• közterületen elhunyt beteg esetében a Rendőrség és az illetékes háziorvos vagy háziorvosi ügyelet segítségének kérése az Irányító Csoporton keresztül, (megvárva a Rendőrség érkezését),
• lakáson elhunyt beteg esetében a hozzátartozók tájékoztatása után a háziorvos vagy háziorvosi ügyelet értesítése,
• ha bűncselekmény gyanúja merül fel (akár lakáson, akár közterületen), Rendőrség értesítése kötelező,
• a holttest őrzéséről gondoskodni kell (lakáson közeli hozzátartozó – hiányában Rendőrség, közterületen mindenképpen Rendőrség),
• a COVID-19 gyanút mindig közölni kell az ICS-vel, ill. az értesített személyekkel!
• mentőjárműben elhunyt, COVID-19 fertőzött vagy fertőzésre gyanús személy esetében az elhunytat a mentőegység a területi szabályoknak megfelelően és előzetes egyeztetést követően szállítja a megfelelő gyógyintézetbe.

• a halál tényének megállapítására a vonatkozó rendeletek értelmében orvos és mentőtiszt jogosult,
• mentőápoló amennyiben a biológiai halál biztos jeleit (hullamerevség, élettel összeegyeztethetetlen sérülés, oszlásnak indult test) tapasztalja vagy az elhunyt rendelkezik „Nem újraélesztendő” dokumentummal, értesíti az Irányító Csoportot a halálesetről és a COVID-19 fertőzés gyanújáról, ekkor a halálmegállapításhoz az ICS segélykocsit/háziorvost/háziorvosi ügyeletet küld a helyszínre,
• az orvos/mentőtiszt a megkezdett újraélesztés terminálását követően 10 másodpercig keringést vizsgál, majd legalább 2 db EKG elvezetésről ritmuscsíkot nyomtat, asystolia esetén javasolt az eljárást 10-15 perc múlva megismételni, beleértve a ritmuscsík nyomtatását is – amennyiben a beteg rendelkezik „Nem újraélesztendő” dokumentummal, szintén így jár el.
• a biológiai halál biztos jeleit (hullamerevség, élettel összeegyeztethetetlen sérülés, oszlásnak indult test) tapasztalva a fenti vizsgálati elemek mellőzhetőek, a biológiai halál jelei a dokumentáción rögzítendők,
• az egységvezető minden esetben pontos anamnézist vegyen fel, különös tekintettel a COVID-19 fertőzésre, és erről tájékoztassa a mentésirányítást és a háziorvost/háziorvosi ügyeletet.

• az eset rögzítése az IFT-n és emellett papíralapú esetlap kitöltése, melynek másolati példányát aláírást követően a helyszínen kell hagyni,
• orvos/mentőtiszt a fentieken túl kitölti az „Igazolás a halál megállapításáról” formanyomtatványt (1 példány),
• a halál (feltételezett), ill. az újraélesztés terminálásának időpontját kötelezően fel kell tüntetni a formanyomtatványon és az esetdokumentáción is,
• a kitöltött dokumentumokon kötelező jelezni a COVID-19 fertőzés gyanút.

• a mentőszolgálatnak nem feladata mintavétel az elhunytakból a COVID-19 fertőzés gyanújának igazolására, tekintve, hogy ez további fertőződés veszélyével jár,
• a mentőszolgálat nem végezhet COVID-19 fertőzésben vagy annak gyanújában elhunyt személy esetében halottszállítást, kivéve a mentőjárműben elhunyt személy infektológiai/patológiára történő szállítását,
• a mentésirányítónak/vezetőnek az ilyen kéréseket kötelezően meg kell tagadnia.

A munkavédelmi törvény előírásai alapján a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell képezni és a védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.

Amennyiben műszaki megoldásokkal nem valósítható meg a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés, úgy azok pótlására, vagy kiegészítésére védőeszközöket, kell biztosítani.

Az Országos Mentőszolgálatnál és bárhol a betegellátásban az egyéni védelem kettős jelentőségű:

• szakszerű alkalmazása esetén védi mind a dolgozót, mind a beteget,
• biztonságot nyújt, és biztosít egyszerre.

Az egészségügyi törvény alapján a kivonuló állomány nem rendelkezik egyéni védőeszközzel, mivel a védőeszközök a mentőautó felszerelését képezik. A munkavállaló kötelessége, hogy a számára biztosított védőeszközöket az előírt módon viselje, azok állagát, védelmi hatásfokát lehetőség szerint legteljesebb mértékben megőrizze és hiányukról vagy alkalmatlanságukról szolgálati felettesének haladéktalanul jelentést tegyen.

Az Országos Mentőszolgálat mentőgépjárművein rendszeresített védőeszközök a következők:

Feladatok:

A mentőállomás vezetője gondoskodik a munkavédelmi követelményeknek megfelelő egészségügyi felszerelés, egészségügyi védőeszközök meglétéről.

Szolgálat átadás-átvétel alkalmával a mentőápoló köteles ellenőrizni a mentőgépjárműben lévő eszközöket, műszereket, védőeszközök meglétét. A hiányzó védőeszközöket pótolni kell úgy, hogy a védőoverallból, védőszemüvegből, FFP2/FFP3 részecskeszűrős félálarcból a mentőegység aktuális létszámának kétszerese kell, hogy rendelkezésre álljon a mentőgépjárműben. Amennyiben szolgálat közben a védőeszközök felhasználásra kerültek, pótlásukról haladéktalanul gondoskodni kell.

Amennyiben éleslátást biztosító szemüvegre nem illeszkedik megfelelően a biztosított védőszemüveg, abban az esetben arcvédő pajzsot kell használni.

Az arcpajzs használata (elérhetősége esetén) kötelező minden aeroszol képződéssel járó beavatkozás során (a védőszemüveg mellett is).

• Az aeroszol képződéssel járó beavatkozások során (pl. intubáció, légúti leszívás, CPR stb.) FFP2 vagy FFP3 légzésvédőt lehet csak alkalmazni!
• Bizonyos típusú FFP2 vagy FFP3 légzésvédő alkalmazásánál a szakáll ronthatja a maszk illeszkedését, ezért a szakállát vágja le!
• Amennyiben arcpajzs került alkalmazásra védőszemüveg helyett, abban az esetben az arcpajzsokat is a védőszemüvegek gyűjtésre szolgáló zsákban kell gyűjteni!
• A riasztás, felkészülés, ellátás, szállítás, átadás, érkezés és fertőtlenítés (biztonsági művelet) alatt a mentődolgozók ne érintsék az arcukat, orrukat, szemüket, hajukat, kontaktlencséjüket!
• A biztonsági művelet alatt étkezni, inni, dohányozni tilos!
• A hosszú hajjal rendelkező dolgozók a hajukat a védőeszközökbe beöltözés előtt fogják össze, ezzel könnyítve a légzésvédő felhelyezését és levételét!
• Tilos a védőeszközökön övtáskát, hátizsákot, kabátot, egyéb ruházatot, kiegészítőt viselni!
• Tilos gyűrűt, karkötőt, órát, ékszert, egyéb kiegészítőt viselni!

Azonnal hagyja el a szennyezett területet, ha:

• a légzés nehézzé válik, vagy a légzési ellenállás megnő,
• szédülés vagy más rosszullét esetén,
• szennyezőanyag ízét vagy szagát érzi, vagy irritáció esetén,
• a rendszer bármelyik része megsérül.

• ellenőrizze az álarcot, hogy nincs-e rajta repedés, szakadás vagy szennyeződés,
• győződjön meg róla, hogy az álarc, különösen az arctömítési terület nincs-e eldugulva, az anyagnak rugalmasnak kell lennie, nem merevnek,
• vizsgálja meg a belégzőszelepet, hogy nincs-e rajtuk repedés vagy szakadás,
• bizonyosodjon meg róla, hogy a fejpántok sértetlenek és ruganyosak
• győződjön meg, hogy az összes műanyag alkatrészt, hogy nincs-e rajta repedés, vagy sérülés.

• Amennyiben a légzésvédő kissé rátapadt az arcra, akkor megfelelő illeszkedést ért el.
• Ha levegő szivárgást észlel, a maszkot helyezze fel újra az arcra és/vagy állítsa be a rugalmas szíj feszítésével, míg a szivárgást kiküszöböli.
• Végezze el újra az ellenőrzést!

Vegyen fel új EH vizsgálókesztyűt!

A 3M 7502 többször használható félálarc:

• Tárolni száraz, tiszta helyen, magas hőt kibocsátó forrásoktól, továbbá benzin- és oldószergőzöktől távol kell tartani.
• Az előírásoknak megfelelő tárolás mellett a maximális élettartam a gyártástól számított 5 év.
• A gyártás dátumát az alkatrészeken jelzett dátum rácsból lehet megállapítani.
• A légzésvédő alkalmazásánál a szákáll ronthatja a maszk illeszkedését, ezért a szakállát vágja le!

Jelen védőeszköz és szűrő egyéni védőeszköznek minősül, ezért személyre szabottan kell kiadni, és erről védőeszköz nyilvántartó lapot vezetni, amely a mentőállomás vezető feladata.

Jelen védőeszköz használati utasításának tudomásulvételéről oktatási jegyzőkönyvet kell kitölteni, ennek felelőse a mentőállomás vezető. A védőeszköz nyilvántartó lapokat és az oktatási jegyzőkönyveket a mentőállomásokon rendszeresített munkavédelmi dossziéban kell tárolni.

Fertőtlenítő letörlés

Fertőtlenítő letörlésnek nevezzük azt az eljárást, amelynek során a fertőtlenítendő eszközt fertőtlenítőszerrel átitatott lappal áttöröljük. Ennél a módszernél a fertőtlenítendő felületekre csak vékony, ún. folyadékfilm formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot.

Végrehajtás:

A fertőtlenítő törlőkendővel a fertőtlenítendő felületeket egyenletesen, jól átdörzsöljük. a letörlés elvégzése után a fertőtlenítőoldat-filmet hagyjuk a felületre rászáradni. Indokolt esetben száradás után tiszta textíliával át lehet törölni.

Ezzel a módszerrel fertőtlenítjük a beáztatással nem fertőtleníthető eszközöket:

• Hordágy,
• Hordszék.
• Lapáthordágy
• Board
• Vákuummatrac
• Húzósín,
• Medenceöv
• Vérnyomásmérő és fonendoszkóp,
• Lázmérő.
• Oxigén-, Livopan palack reduktorral,
• Félautomata defibrillátor,
• Vércukorszint  mérő
• Defibrillátor-monitor egység
• Respirátor
• Motoros szívó egyes részei
• Intraosszeális fúró,
• Perfúzor
• Lucas
• IFT

Fertőtlenítő beáztatás

Fertőtlenítő beáztatásnak nevezzük azt az eljárást, amelynek során a fertőtlenítendő eszközt a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük, és abban pontosan az előírt behatási ideig tartjuk, mivel az előírt behatási időn túl anyagkárosodás léphet fel.

Végrehajtás:

A beáztatással történő fertőtlenítést úgy kell végezni, hogy a fertőtlenítendő tárgyat, eszközt annak méretétől függő, fertőtlenítő oldatot tartalmazó edényzetbe kell helyezni. Fontos követelmény, hogy a fertőtlenítendő eszközt a folyadék teljesen ellepje. Ennek megtörténte után az eszközt többször meg kell forgatni, rázni, hogy az arra tapadt légbuborékok eltávozzanak.

A behatási idő letelte után folyó vízzel alaposan le kell öblíteni az eszközt, majd száradás után elrakható.

 A beáztatással fertőtleníthető eszközök:

• Lélegeztető ballon, szelep, maszk
• Leszívó pumpák váladékkal szennyezett részei
• Olló,
• Csipesz,
• Érfogó,
• Ágytál,
• Hánytál,
• Vizeletgyűjtő (kacsa)
• Laringoszkóp lapocok
• Bougie,
• PEEP szelep,
• Bordástömlő,
• Magill-fogó,
• Védőszemüveg,
• Arcvédő pajzs.

Fertőtlenítő letörlés

Fertőtlenítő letörlésnek nevezzük azt az eljárást, amelynek során a fertőtlenítendő felületet fertőtlenítőszerrel átitatott lappal áttöröljük. Ennél a módszernél a fertőtlenítendő felületekre csak vékony, ún. folyadékfilm formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot.

Végrehajtás:

A fertőtlenítő törlőkendővel a fertőtlenítendő felületeket egyenletesen, jól átdörzsöljük. a letörlés elvégzése után a fertőtlenítőoldat-filmet hagyjuk a felületre rászáradni. Indokolt esetben száradás után tiszta textíliával át lehet törölni.

Fertőtlenítő permetezéssel

Permetezéssel történő fertőtlenítési módszernek nevezzük azt az eljárást, mikor a fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával – erre alkalmas eszközzel – juttatjuk a fertőtlenítendő felületre.

A hatásos permetezés előfeltétele a helyes szeradagolás és annak a felületen történő egyenletes eloszlatása.

Végrehajtás:

A permetezéssel történő fertőtlenítést úgy kell végezni, hogy a szórófejet a fertőtlenítendő felülettől 0,5 – 1 méter távolságban tartjuk.

A mentőgépjárművek belső felületein, berendezési tárgyain, eszközein ún. ködszerű permetezést végzünk, amikor a fertőtlenítő oldat a felületet csak igen vékony, ún. folyadékfilm rétegben borítsa. A felületekre juttatott fertőtlenítőszert kell hagyni a felületekre rászáradni. Lemosni, letörölni nem szabad!

A permetezéses fertőtlenítést légzésvédőben kell végezni!

Fertőtlenítő felmosás

Fertőtlenítő felmosásnak nevezzük azt az eljárást, amelynek során az egybefüggő, tömör, vízálló, mosható, fertőtleníthető felületekre erre alkalmas eszközzel (pl. pamut felmosófejjel, moppal) a fertőtlenítő oldatot rávisszük, azzal a felületeket felmossuk, majd hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon.

Fertőtlenítő felmosással kell fertőtleníteni a mentőgépjármű és a fertőtlenítő helyiség padlóját.

1. a COVID-19 biztonsági művelet során használt védőszemüvegek és arcvédő pajzsok gyűjtése kiöltözést követően a többi használt védőeszköztől elkülönítve, áztató edényben történjen;
2. a fertőtlenítés helyszíne a kijelölt Mentesítő Zónák eszközfertőtlenítő része;
3. a fertőtlenítő oldat elkészítése az erre a célra rendszeresített áztató edényzetben;
   Triacid N eszközfertőtlenítő oldat töménysége: 1 %
4. a védőszemüveg és arcvédő pajzs elhelyezése az eszközfertőtlenítő oldatban úgy, hogy a fertőtlenítőszeres oldat lepje el az eszközöket;
   időtartam: 15 perc
5. az eddig használt gumikesztyű levétele, kézfertőtlenítés elvégzése és új gumikesztyű felvétele;
6. a behatási idő letelte után a védőszemüvegek és arcvédő pajzsok folyó csapvízzel való alapos leöblítése;
7. a leöblített védőszemüveg és arcvédő pajzs munkaasztalra helyezése és száradásának megvárása;
8. a gumikesztyű levétele, majd kézfertőtlenítés végzése;
9. a teljes száradást követően a védőeszköz kiadható.

Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amely egyszerű oxigén molekulára (O2) és egy atomos, rendkívül reagens, úgynevezett nascensz oxigénre bomlik. Jellegzetesen szúrós szagú, színtelen gáz.

Az oxidálható anyagok az ózonnal könnyen reagálnak. Ezért az ózon az egyik legerősebb fertőtlenítő hatású anyag.

A baktericid (baktériumölő), virucid (vírusölő) hatásának alapja, hogy az ózon megbontja a baktériumok sejthártyáját, megakadályozza a gombák sejtnövekedését, a vírusok sejtekhez kapcsolódásának akadályozásával pedig a vírusok szaporodása ellen hat.

Az ózon veszélyes lehet az emberi szervezetre, ha sokáig és magasabb koncentrációban van kitéve a belégzésének. Használata során ezért szigorúan be kell tartani a munkavédelmi előírásokat.

Használatához egyéni védőeszköz, védőfelszerelés nem szükséges.

Rendeltetésszerű használat során a mérgezés valószínűsége elhanyagolható.

Az esetlegesen bekövetkező ózonmérgezés tünetei lehetnek:

• Légzési nehézségek: köhögés, zihálás
• Szájszárazság
• Csökkent légzéskapacitás
• Tüdő irritáció

A fenti kellemetlen tünetek (kiszáradt száj, légutak irritációja) az ózonnal érintett terület elhagyása után rögtön elmúlik, mindennemű következmény nélkül.

Az ózongenerátort a „Mentesítő Zóna” szolgálatban lévő főápolója kezeli, aki felel a használattal kapcsolatos dokumentáció elvégzéséért.

1. Az ózonnal történő fertőtlenítés előtt minden esetben fertőtlenítő takarítást kell végezni a rendszeresített fertőtlenítőszerekkel, az OMSZ Higiénés és járványügyi szabályzat előírásai szerint.
   A fertőtlenítő takarítást a mentőgépjármű személyzete végzi.
2. A fertőtlenítő takarítás után a hordágyra helyezve ki kell nyitni a felszereléseket tartalmazó táskákat.
3. Minden tároló rekeszt, fiókot szintén ki kell nyitni. A vezetőfülkét elválasztó ablakot ki kell nyitni.
4. A rendszeresített CO érzékelőt a mentőgépkocsiból ki kell venni, mert működését megzavarja az ózonos fertőtlenítés.
5. A gépjármű klímaberendezését belső keringetésre és a legmagasabb fokozatra kell kapcsolni. A motornak járnia kell.
6. Az ózongenerátort a mentőgépjárműben stabil helyre kell helyezni.
7. Az ózongenerátort csatlakoztatni kell a mentőgépjárműben 230 voltos hálózatához. A gép csatlakozását piros figyelmeztető lámpa jelzi.
8. A gép kezelőfelületén mindkét piros (7 g/h vagy ION jelzésű) kapcsolót be kell kapcsolni.
9. Az időzítőt 15 percre kell állítani.
10. A gépet a „start/stop” kapcsolóval el kell indítani.
11. A mentőgépjárművet el kell hagyni és valamennyi ajtót be kell csukni.
12. A gép 15 perc után automatikusan leáll, azonban a gépjárművet további 15 percig tilos kinyitni.
13. A 30 perc letelte után a gépjármű valamennyi ajtaját ki kell nyitni, szellőztetés céljából.
14. 10 perc szellőztetés után a mentőgépjármű bevethető.
15. Az ózongenerátort a fertőtlenítés után 20 percet pihentetni kell.
16. Pihentetés után a készülék ismét használható.

Az esetdefiníciónak megfelelő gyanús esetnél a betegtől mintavétel és laboratóriumi vizsgálat elvégzése szükséges.

Az RT-PCR vizsgálat során a vírus kimutatása történik a felső légutakból (garat, orr nyálkahártya) nyert mintából. Amennyiben a beteg kórházba szállítása nem indokolt, ez a beteg feltalálási helyén is elvégezhető. A helyszíni mintavételt kijelölt egységek végzik hatósági (NNK) elrendelés alapján.

A mintavétel fokozottan fertőzésveszélyes eljárás, ezért kizárólag megfelelő védőfelszerelésben és a védőfelszerelések használatával kapcsolatos szabályok maradéktalan betartásával végezhető.

• a Regionális Igazgatók által kijelölt egyszemélyes mentőegységek
• egyéb kijelölt egységek
• mentőmotor

• A mintavételt kizárólag teljes védőruházatban szabad elvégezni (védőruha, FFP2/FFP3 maszk, védőszemüveg és arcpajzs, egyszer használatos védőkesztyű).
• A mintát vevőnek ismerni kell a védőöltözet használatának szabályait (részletesen ld. az „Eljárásrend az Országos Mentőszolgálat védőfelszereléseinek helyes alkalmazására, mentéstechnikai és digitális eszközeinek tisztítására és fertőtlenítésére” c. dokumentumban).
• A mintát vevőnek ismernie kell a mintavétel és a szállítás szabályait, valamint az „Az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) a prehospitális ellátásban” című szabványos eljárásrendet.
• A mintát vevőnek kiérkezéskor fel kell mérnie a beteg állapotát, szociális körülményeit, alapbetegségeit. Riasztó tünetek esetén a beteg mentőellátását, kórházba szállítását kell kezdeményeznie.
• Ha a beteg beszállításra kerül, helyszíni mintavételre nincs szükség.
• Minden vizsgálathoz új védőöltözet javasolt, kivéve, ha ugyanabban a lakásban egy háztartásban élőktől történik a mintavétel.
• A védőfelszerelés felvételét, eltávolítását az aktuális szabályoknak és óvintézkedéseknek megfelelően kell végezni, lehetőleg a mentőgépjármű mellett. Az eltávolított védőfelszerelés veszélyes hulladékként kezelendő.
• Ha a jármű bármilyen oknál fogva kontaminálódhatott, a járműbe csak teljes védőfelszerelés mellett szabad ismét beülni, és a védőfelszerelés eltávolítását a „Mentesítő Zónában” kell elvégezni, a jármű fertőtlenítését követően, a veszélyes hulladék leadása is ott történjen.
• A mintavételi gépkocsit a veszélyes hulladék leadása után ózongenerátorral is fertőtleníteni kell. Ha a mentőgépkocsi kontaminálódhatott (pl. kiszakadt hulladékgyűjtő), teljes fertőtlenítést kell végezni.

• 2 db mintavételi vattapálca
• mintavételi tartály (benne folyadék: VTM – Virus Transport Medium)
• veszélyeshulladéktároló-zsák
• higiénés kézfertőtlenítő
• tartalék egyszer használatos védőkesztyű
• 2 db zacskó
• (műanyag doboz)
• beküldő lap

• Mind az orr, mind a garat nyálkahártyáról mintát kell venni.
• A mintavétel előtt lehetőleg 3-4 órával a beteg ne egyen, ne igyon semmit, ne dohányozzon, fogmosást és szájtoalettet ne végezzen. A legalkalmasabb a reggeli étkezés (beleértve az ivást is) előtt levett minta.
• A mintavételezést frissen kibontott, steril, száraz vattapálcával kell végezni. A vattapálcát NEM szabad a mintavétel előtt belemártani a VTM (Virus Transport Medium) oldatba, mivel az antibiotikumot és antimycoticumot tartalmaz.
• A vattapálca fejének anyaga csakis szintetikus műszál lehet (pamut nem). Algináttartalmú, ill. fanyelű pálca mintavételre nem alkalmas.
• A mintavételi készlet a felhasználást megelőzően is hűtőben tárolandó!
• A mintavétel előtt írjuk rá a VTM csőre olvashatóan a beteg nevét, és TAJ számát (illetve annak hiányában a születési idejét), és töltsük ki a beküldő lapot.

Oropharyngealis mintavétel:

A steril mintavevő vattapálca segítségével nyálkahártya törletet kell venni a felső garatívekről (elkerülve a nyelvgyököt, valamint a fogak és az íny érintését):

1. A beteget meg kell kérni, hogy nyissa nagyra a száját, de a nyelvét ne nyújtsa ki.
2. Egy fa spatula segítségével a nyelvhát közepét le kell nyomni.
3. A mintavétel közben határozottan megforgatjuk az eszközt (a lehető legnagyobb terület kerüljön törlésre).
4. Ezután a garatpálcát bele kell mosni a VTM-be körülbelül 10 másodpercig tartó sodró-forgó mozdulattal.

Nasopharyngealis mintavétel:

1. Az orrcsúcsot felfelé nyomva vizsgáljuk meg a beteg orrát. Amennyiben a beteg orrsövénye láthatóan ferde, a ferdüléssel ellentétes oldalon végezzük a mintavételt.
2. A beteg fejét kissé hátra kell hajtani és a kezünkkel érdemes megtámasztani.
3. A mintavevő pálcát az orrsövény mellett kell bevezetni az orralapon, egészen az orrgaratig (ütközésig). Az orrgarat (hátsó garatfal) távolsága nagyjából megfelel az orrszárny és az azonos oldali külső hallójárat nyílása közötti távolsággal.
4. A törlet vételéhez végezzünk rotáló mozgást, majd lassan húzzuk ki a pálcát.
5. Ugyanazzal a pálcával ismételjük meg a másik orrjáratban is a fenti műveletet (amennyiben lehetséges).
6. Ezután a vattapálcát ugyanolyan módon kell belemosni a már előzőleg is használt csőbe.

• A mintavétel során számítani kell köhögésre, hányingerre, esetleg hányásra. A mintavételt kíméletesen végezzük, sérülést ne okozzunk! Célszerű a beteget megkérni, hogy a száján keresztül vegyen mély levegőket.

Mintavétel utáni teendők:

• A VTM-et tartalmazó csövet a kupakkal szorosan lezárjuk.
• A mintavétel megfelelő, amennyiben a VTM-et a fény felé tartva, abban enyhe zavarosság (sejtek) láthatók. A vírus kimutatáshoz sejtek szükségesek, nyálminta nem megfelelő.
• A vattapálcákat a mintavétel után a rendszeresített veszélyeshulladéktároló-zsákba kell tenni.
• Az előzetesen feliratozott VTM mintavételi csövet a helyes adatokkal megfelelően kitöltött beküldő lappal együtt kell leadni.
• A mintát tartalmazó csövet bele kell tekerni papírvattába vagy más nedvszívó anyagba, majd belehelyezni a simítózáras zacskóba, melyet ezt követően (kívülről) fertőtleníteni szükséges.
• Védőkesztyűt kell cserélni annak érdekében, hogy a külső zacskó ne kontaminálódjon.
• A mintát tartalmazó zacskót egy másik zacskóba helyezzük a beküldő lappal együtt.
• Ezt követően a külső zacskó fertőtlenítését is el kell végezni.
• Amennyiben elérhető, tegyük a mintát tartalmazó zacskókat zárható, műanyag dobozba.
• A mentőjárműnél (a maszk, védőszemüveg, védőkesztyű eltávolítása előtt) a mintát helyezzük a hűtőtáskába, lehetőleg úgy, hogy a minta végig függőleges helyzetben legyen. A doboz külső felületét is fertőtleníteni szükséges.
• A koronavírussal fertőzött vagy fertőzésgyanús betegek mintáit/hűtőtáskát jelölni kell (UN3373 jelzéssel).
• A mintát az elszállításáig vagy maximum 24 órán keresztül +2-8°C közötti hőmérsékleten kell tárolni. Amennyiben hűtőtáskában, hűtőakkuval történik a hűtés biztosítása, ezt úgy kell megoldani, hogy a VTM, illetve a mintát tartalmazó VTM ne érjen közvetlenül a hűtőakkuhoz. A minta lefagyasztható (≥ -20°C), ha 24 órán túlra nyúlik a tárolása. Amennyiben a minta lefagyasztásra került, azt jelezni kell a beküldő lapon.
• A minták levétele után az egység továbbmegy a következő mintavételezési pontra, vagy a mintákat a kijelölt helyre szállítja.

FIGYELEM! A pálcákat tilos a mintavételi csőben hagyni, illetve abba beletörni! Az így beküldött minta alkalmatlan a vizsgálatra!

1. A felső légúti váladékot (orr-, garattörlet) az erre kijelölt laboratóriumok egyikébe kell eljuttatni (lehetőség szerint a leggyorsabban elérhető átvevő pontot válasszuk).
2. Egyes laboratóriumok kérhetik saját beküldő lap használatát, ebben az esetben ezt kell kitölteni és átadni (ld. későbbi dokumentumok).
3. A laborba érkezés után a szükséges adminisztrációt követően az NNK eljárásrendjének megfelelő módon a minták átadásra kerülnek a laborban az arra kijelölt személynek, aki aláírásával a minták maradéktalan és sértetlen állapotban történő átvételét igazolja.
4. A mintaleadáskor a mintákat az átvevő helyiségben kibontani tilos! Kérjük a külső doboz cseréjét, ha lehetőség van rá.

A feladatokat a szolgálatban lévő COVID-19 egységek számára a területi betegszállítás-/mentésirányítás adja ki és végrehajtásukat ellenőrzi. A riasztások TETRA-rádión, vagy telefonon adhatóak ki.

Mentőgépkocsi, betegszállító gépkocsi vagy egyéb gépkocsi (amely lehetőleg térelválasztóval rendelkezik):

Személyi feltételek:

• ápolói, mentőápolói, gyakorló mentőápolói, mentőtiszti, orvosi szakképesítés/végzettség (illetve ezen szakképesítések/végzettségek önkéntes, vagy kormányhivatalok által behívott hallgatói)
• a vonatkozó szabványos eljárásrendek készségszintű ismerete
• mintavételi oktatásban való részvétel

Tárgyi feltételek:

• ABCD-táska, felszerelve
• szükséges védőfelszerelések
• mintavételi eszközök
• veszélyes hulladék elkülönített szállítására, tárolására alkalmas hulladékgyűjtő
• mobiltelefon (lehet dolgozói is)
• 1 db TETRA rendszerű hasábrádió
• lehetőség szerint hűtő/hűtőtáska

A mentőjármű fertőtlenítését kontaminálódás esetén azonnal, egyébként a szolgálat végén a kijelölt „Mentesítő Zóná”-ban kell elvégezni, a veszélyes hulladék leadása is ott történjen.

A mintavételi gépkocsit a veszélyes hulladék leadása után a szabályzatban előírt módon fertőtleníteni kell.

Mentőmotor:

Személyi feltételek:

• ápolói, mentőápolói, gyakorló mentőápolói, mentőtiszti, orvosi szakképesítés/végzettség
• a vonatkozó szabványos eljárásrendek készségszintű ismerete
• mintavételi oktatásban való részvétel

Tárgyi feltételek:

• 3 db (fertőtleníthető) doboz (két oldaldoboz és egy top case):
  • minimális eü. felszerelés
  • szükséges tiszta védőfelszerelések/mintavételi eszközök
  • veszélyes hulladék elkülönített szállítására, tárolására alkalmas hulladékgyűjtő
• mobiltelefon (lehet dolgozói is)
• 1 db TETRA rendszerű hasábrádió
• lehetőség szerint hűtő/hűtőtáska

A mentőmotor előkészítése (szolgálatba lépés előtt):

A mentőmotor műszaki átvétele után, még a szolgálat megkezdése előtt:

• fertőtleníteni kell az OMSZ-nál rendszeresített fertőtlenítő szerekkel a vonatkozó eljárásrendben leírtaknak megfelelően:
  • a motor valamennyi dobozát (belülről),
  • a motor felületét, különös figyelemmel a dobozok külső felületére, zárszerkezetére, a markolatokra és a műszerfalra.
• csekklista alapján ellenőrizni kell:
  • az előírt mennyiségű védőfelszerelés és mintavételezési egységcsomag meglétét, a hiányt pótolni kell,
  • a motor transzport dobozának belső hőmérsékletét a benne elhelyezett digitális mérőműszerrel. A célhőmérséklet 10-15 °C.
• gondoskodni kell a transzport doboz belső terének további hűtéséről:
  • az előhűtésre használt jégakkukat ki kell venni a dobozból, további megfelelő hűtésüket biztosítani szükséges.
  • a transzport dobozba megfelelő számú friss (mélyhűtött) jégakkut kell tenni. A kívánt mennyiség kiszámolásához kötelező a digitális, online alkalmazást igénybe venni: ebbe a rendszámot és a külső hőmérsékletet beírva, megkapjuk a szükséges hűtőközeg mennyiségét.  Az így kiszámított mennyiség (általában 800 g hűtőközeg/10 l minden 10ºC hűtési igényre számítva) biztosítja a megfelelő hőmérsékletet a minták szállításához (2-8ºC), még hosszabb transzport esetén is. Amennyiben a nap folyamán azt tapasztaljuk, hogy a dobozban a hőmérséklet eléri a 7,5°C-t, új hűtőközeget kell a dobozba tenni. A hűtőközegek elérhetőek a Bázis és Vác mentőállomásokon, valamint a „Mentesítő Zóná”-ban.

A mintavételezés:

A motort mintavételre lehetőleg olyan betegekhez kell küldeni, akik mozgásukban nem korlátozottak, illetve állapotuk megengedi, hogy a lakásból a mintavétel idejére kimenjenek (ezt a bejelentéskor tisztázni kell, hogy az irányítók megfelelően allokálhassák a rendelkezésre álló erőket). Azokra az esetekre, amikor a beteg nem tud kimenni a lakásból, a motorokban 2 garnitúra teljes védőfelszerelést (overall, FFP2/FFP3 maszk, védőszemüveg, védőkesztyű) kell elhelyezni. Amennyiben ezeket felhasználták, azt az irányításnak a mintavétel utáni induláskor jelenteni kell, továbbá az elhasznált védőfelszerelést az állomásra visszaérkezve pótolni kell. A teljes védőfelszerelés használatának szabályai megegyeznek az OMSZ kiadott eljárásrendjében foglaltakkal.

A mintavételezés folyamata alapvetően megegyezik az OMSZ által kiadott mintavételezési folyamattal. Lényeges különbségek a mintavételezés előkészítésében vannak, különös tekintettel a védőruhák használatára.

A mintavételezés menete:

A helyszínre érkezéskor a motoros:

• a rendszeresített fertőtlenítő szereket tartalmazó dobozt felnyitja, a fertőtlenítő szereket úgy rendezi el benne, hogy használatukkor semmi máshoz ne kelljen érnie.
• a motoros ruhára felveszi az egyszer használatos műtői védőköpenyt, felteszi a hajhálót, az FFP2/FFP3 maszkot, védőszemüveget, (arcpajzsot), legalább dupla gumikesztyűt húz, figyelve arra, hogy a belső kesztyű szárát gondosan be kell tűrni a védőruha mandzsettája alá, és a külső kesztyű érjen túl a védőköpeny mandzsettáján, majd leragasztja azt.

A mintavétel kivitelezése:

A mintavevő:

• A lehető legnagyobb távolságot tartva, tájékoztassa a beteget a mintavétel menetéről, és kérje meg a beteget, hogy lépjen ki a szabad levegőre.
• Mintát vesz az eljárásrendnek megfelelő módon, majd a betegtől távolabb lépve, elvégzi a mintának a közegbe történő mosását.
• Ezután a beteget visszaküldi otthonába és a motorjához megy. A mintát az eljárásrendben foglaltaknak megfelelően becsomagolja, a mintát tartalmazó zacskót lefertőtleníti, műanyag dobozba rakja és elhelyezi a motor transzportra kialakított dobozában, ügyelve arra, hogy az a lehető legkevesebb ideig legyen nyitva. A transzport dobozokban lévő speciális zsebek megakadályozzák, hogy a minta és a hűtőközeg egymáshoz érjen.
• Leveszi a külső védőkesztyűt, higiénés kézfertőtlenítést végez, majd az OMSZ eljárásrendnek megfelelően eltávolítja a védőfelszereléseket. A levett védőeszközöket elhelyezi az erre célra kialakított veszélyeshulladék-tároló zsákban. Bezárja a hulladéktároló dobozt, majd felületfertőtlenítő kendővel áttörli a motor megérintett részeit, végül kézfertőtlenítést végez.

A motoros a szükséges adminisztrációt elvégezve folytatja a mintavételezést, vagy megkezdi a minta laborba/”Mentesítő Zónába” történő szállítását. A veszélyes hulladékot a kijelölt „Mentesítő Zónában” kell leadni, ahol a szükséges fertőtlenítést is el kell végezni.

A motort a kijelölt „Mentesítő Zónában” kell fertőtleníteni:

• A dobozokat kiürítés után fertőtleníteni kell az OMSZ-nál rendszeresített eszközökkel a vonatkozó eljárásrendnek megfelelően.
• A motorok felületét – különös figyelemmel a dobozok külső felületére, zárszerkezetére, markolatokra és műszerfalra – fertőtleníteni kell.
• A dobozokban el kell helyezni, az előírt mennyiségű védőfelszerelést és mintavételezési egységcsomagot.

A mentőmotor műszakvégi teendői:

• Fertőtlenítés után a motort a kijelölt állomáshelyen, feltankoltan kell letenni.
• El kell helyezni a dobozban a friss (mélyhűtött) jégakkukat, és mindezt csekklista alapján ellenőrizni és dokumentálni kell.
• Egyidejűleg a kivett jégakkuk újrahűtéséről – fertőtlenítés után – gondoskodni kell.

A mintavételezéshez használt ruházatot az állomáshelyről hazavinni tilos, mosását, fertőtlenítését a mentőállomáson kell megoldani! 

Az NNK által az új koronavírus okozta fertőzéssel kapcsolatos megbetegedések diagnosztikája keretében a vírusörökítő anyagot kimutató vizsgálatok (PCR vizsgálatok) végzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumok listája

• NNK Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma (1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.)
• Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Mikrobiológiai Laboratórium (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 44.)
• Debreceni Egyetem Mikrobiológiai Tanszék (székhely: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)
• Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.)
• Pécsi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet (székhely: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4.)
• Semmelweis Egyetem Mikrobiológiai Laboratóriuma (székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26.)
• Dél-Pesti Centrum Kórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Kórház Telephely Mikrobiológiai Laboratórium (székhely: 1097 Budapest, Nagyvárad tér 1.)
• SYNLAB Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság (1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7)
• Petz Aladár Megyei Kórház Győr
• Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (1089 Budapest, Üllői út 86.)

A beküldő lap letölthető: https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/218/Ev42-M31vl_leguti%20vizsg%C3%A1latkero.pdf

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) ajánlást adott ki az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) során történő egészségügyi ellátás szükséges védőfelszereléseinek racionalizálása céljából. A WHO ajánlásának feladata a biztonságos prehospitális munkavégzés feltételeinek megteremtése, illetve a védőfelszerelések ésszerű felhasználása. A WHO ajánlásában megjegyzi, hogy az új koronavírus terjedése különbözik pl. az ebola vírus terjedésétől, így nem feltétlenül szükséges a „kezeslábas” („ebola-ruha”) használata a COVID-19 beteg ellátása során (a védőoverall így akár kiváltható hosszú ujjú, egyszer használatos, vízlepergető anyagú védőruhával vagy köpennyel is). Mindemellett a prehospitális ellátás során számos orvosszakmai módosítás is javasolt az expozíció csökkentése, így a dolgozók védelme szempontjából.

Megj.: Az ajánlás jelentős része fentebb leírásra került.

A következő táblázat az adott védőeszköz hiánya esetén meglévő átviteli rizikót jelenti (akkor is, ha más védőfelszerelés használva volt).

Megjegyzések:

• az ajánlott védőfelszerelések nélkül is alacsony átviteli rizikónak számít, ha csak rövid és nem közeli kontaktus történt a beteggel (függetlenül attól, hogy volt-e a betegen maszk), pl. rövid beszélgetés; azonos légtérbe belépés/rövid ideig tartózkodás, ha nem volt direkt kontaktus a beteg váladékaival stb.
• a szoros kontakt meghatározását lásd az aktuális „Az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) a prehospitális ellátásban” című szabványos eljárásrendben.
• Noha a légúti váladékokkal szemben más testváladékok nem játszanak egyértelmű szerepet a COVID-19 fertőzés átvitelében, a más testnedvvel, testváladékkal (beleértve a vérrel, a széklettel, a hányadékkal és a vizelettel) való, védőeszköz viselése nélküli érintkezés a COVID-19 fertőzés veszélyének teheti ki az egészségügyi dolgozót.

• Húzzuk fel a betegteret és a vezetőteret elválasztó ablakot, amíg a zár be nem kattan.
• A motor járása közben kapcsoljuk ki a vezérlő panelen a fűtés/hűtés funkciót az alábbi gombok valamelyikével (típustól függően).

• Kapcsoljuk be a szellőztetés gombot a betegtéri vezérlő panelen (típustól függően). A szellőztetéskor a rendszer a betegtér alsó részéből a külvilág felé, a mentőgépjármű alján fújja ki a levegőt és a vezetőtér felől szívja be a negatív nyomás hatására. A szellőztetés járó motor és csukott ajtók esetében működik.

• Ha szükséges a betegtér fűtése, azt a meleg levegős állóhelyzeti kályha bekapcsolásával biztosítsuk. Ez a rendszer a levegőt a betegtérből veszi és felmelegítve fújja ugyan oda vissza.

1. Clinical management of COVID-19. Interim guidance. World Health Organization. 27 May 2020.
2. European Airway Management Society: COVID-19 Airway Management, 2020.
3. Naming the coronavirus disease (COVID-2019) and the virus that causes it. Technical guidance, World Health Organization.
4. Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje. 2020.06.12.
5. McIntosh K, Hirsch MS, Bloom A: Coronaviruses. UpToDate. Jun 11, 2020.
6. Cook, T.M., et al., Consensus guidelines for managing the airway in patients with COVID-19. Anaesthesia, 2020.
7. A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve. Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2020.04.11.
8. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tagozatának és munkacsoportjának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban. 2020.03.21.
9. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Oxyológia-Sürgősségi orvostan, Toxikológia, Honvéd- és Katasztrófa Orvostan Tagozat ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban. 2020.03.21.
10. Interim Guidance for Emergency Medical Services (EMS) Systems and 911 Public Safety Answering Points (PSAPs) for COVID-19 in the United States. Centers for Disease Control and Prevention. Updated March 10, 2020.
11. Infection prevention and control during health care when COVID-19 is suspected. Interim guidance. World Health Organization. 19 March 2020.
12. Rational use of personal protective equipment (PPE) for coronavirus disease (COVID-19). Interim guidance. World Health Organization. 19 March 2020.
13. Interim U.S. Guidance for Risk Assessment and Public Health Management of Healthcare Personnel with Potential Exposure in a Healthcare Setting to Patients with Coronavirus Disease (COVID-19). Centers for Disease Control and Prevention. Updated May 29, 2020.
14. Interim US Guidance for Risk Assessment and Public Health Management of Persons with Potential Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Exposures: Geographic Risk and Contacts of Laboratory-confirmed Cases. Centers for Disease Control and Prevention. Updated March 22, 2020.
15. 1997. CLIV Törvény az egészségügyről
16. 351/2013. (X.4.) Korm. rendelet
17. 3/1999. sz. Egészségügyi Szakmai Útmutató Halál megállapítása Országos Mentőszolgálat
18. Temesvári P, Hetzman TL: Helyszíni halálesettel kapcsolatos mentőorvosi dokumentációs feladatok. HEMS eljárásrend. Magyar Légimentő Nonprofit Kft., 2016.12.20.
19. Statement on COVID-19 in relation to CPR and resuscitation in first aid and community settings. Resuscitation Council UK,
    22 March 2020.
20. Adult Advanced Life Support for COVID 19 patients. Resuscitation Council UK. 25 March 2020.
21. Guidance for the resuscitation of COVID-19 patients in hospital. Resuscitation Council UK. 27 March 2020.
22. Collection and Submission of Postmortem Specimens from Deceased Persons with Known or Suspected COVID-19, March 2020 (Interim Guidance). Centers for Disease Control and Prevention, March 25, 2020.
23. European Resuscitation Council COVID-19 Guidelines, 24 April 2020.
24. MH EK Honvédkórház mintavételi eljárásrendje. 2020.04.08.
25. Synlab Hungary Kft. mintavételi eljárásrendje. 2020.05.12.
26. Rhode Island, Department of Health – 2019-novel Coronavirus (COVID-19) specimen collection Kit instructions.
27. Ács P, Henk J, Kriston F: A Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Fül- Orr- Gégészeti Osztályán érvényes mintavételi eljárásrend.

A fenti anyagok elérhetőek, letölthető változatban az Oktatási Portálunkon.

Nemzeti Népegészségügyi Központ

Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban – 2020.06.12.

EMMI és NNK tájékoztató anyagai

Egyéb szakmai anyagok

Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization)

Amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC – Centers for Disease Control and Prevention)

EMCrit Blog

Life in the Fast Lane