Hirtelen bekövetkezett keringésmegállásban a haladéktalanul megkezdett és szakszerűen végzett újraélesztés esélyt ad az élet megmentésére.
A keringés megállásával megindul a sejtek károsodása, majd pusztulása, azonban e folyamat az újraélesztéssel lelassítható, lehetőséget adva a keringésmegállás okának kezelésére, és a spontán keringés helyreállítására. Sokkolandó ritmusban (ld. alább) beavatkozás (mellkaskompressziók és defibrillálás) nélkül percenként 7-12%-kal csökken az újraélesztés sikerének esélye, (vagyis 10 perc elteltével az életkilátások csaknem nullára csökkennek), míg azonnal megkezdett folyamatos mellkaskompressziók mellett ez az esélycsökkenés percenként csak 4-5%.
A beteg túlélésének esélyeit alapvetően meghatározza:
- a keringésmegállás gyors felismerése,
- azonnali segélyhívás, további segítő személyzet és defibrillátor (AED – ld. későbbi poszt) mielőbbi érkezése érdekében,
- azonnal megkezdett újraélesztés (legalább mellkaskompressziók),
- a szívritmus mielőbbi azonosítása, sokkolandó ritmusban mielőbbi defibrillálás.
A felsoroltakon belül is különösen fontos a jó minőségű (l. későbbi poszt) mellkaskompresszió és (sz.e.) a mielőbbi defibrillálás.
A keringést megállító súlyos szívritmuszavar alapvetően kétféle lehet:
- sokkolandó, azaz csak elektromos úton (defibrillálással) megszüntethető kóros szívritmus, vagy
- defibrillálást nem igénylő, azaz nem-sokkolandó kóros ritmus.
Sokkolandó ritmusban az újraélesztés esélyei jobbak, mint nem-sokkolandó ritmusban.
Felnőttkorban a hirtelen keringésmegállás közvetlen oka leggyakrabban elsődleges – többnyire sokkolandó – ritmuszavar. Gyermekek hirtelen keringésmegállása ritka, többnyire légzészavar keltette elhúzódó oxigénhiány másodlagosan okoz – legtöbbször nem sokkolandó – ritmuszavart.
A felnőttkori keringésmegállás gyakori előhírnöke a hirtelen fellépő mellkasi fájdalom és/vagy nehézlégzés. Áramütés, vízi baleset kapcsán szintén számíthatsz keringésmegállásra.
Bekövetkezett keringésmegállást valószínűsít a hirtelen összeesés, a beteg szokatlan testhelyzete, ill. mozdulatlansága, gaspoló légzése (l. későbbi poszt), ill. epilepsziára emlékeztető, de gyorsan csillapodó és megszűnő görcsroham.
A keringésmegállás felismeréséhez elsőként vizsgálnod kell, hogy enyhe megrázásra, hangos megszólításra reagál-e a beteg? Ha nem, segítségért kiáltva, a légutak szabaddá tétele után a keringés jeleit kell keresned, mindenekelőtt a normális légzést, legfeljebb
10 másodpercig vizsgálva. Ha nem észleled a keringés jeleit, azonnal hívj/hívass mentőt, és kezdj újraélesztést. Kérd a jelenlévők segítségét félautomata defibrillátor helyszínre hozatalában.
Ha Te hívsz mentőt, hangosítsd ki a telefont és tedd magad mellé: a mentésirányító segít a keringésmegállás felismerésében és az újraélesztés megkezdésében; valamint a helyszínre irányíthatja a közelben tartózkodó önkéntes segélynyújtót (ld. Szív City).
Ha a bejelentés alapján valószínűsíthető a keringésmegállás és mindez közterületen történik, mentésirányítónk aktiválja a „Szív City” alkalmazást, amely a bajbajutott és segítségre szoruló embertársad 500 méteres körzetében riasztja az alapfokú újraélesztés gyakorlati alkalmazásában jártas, fenti applikációt telefonjára korábban letöltő segítségnyújtó mobiltelefonját, jelezve a készüléken a segélynyújtás helyszínét. Ők is tudnak Neked segíteni!
Tekintettel arra, hogy a felnőttkori váratlan (kórházon kívüli) keringésmegállások döntő többsége szíveredetű, így rendszerint nem előzi meg elhúzódó oxigénhiány. Ezért ilyenkor a vér még tartalmaz néhány percre elegendő oxigént, amit a mellkaskompressziók azonnal továbbítanak a sejtekhez. Ezért az újraélesztés első perceiben a lélegeztetés általában nélkülözhető (a legfontosabb kivételek: csecsemő/kisgyermek keringésmegállása, vízbefulladás), azonban 5-10 perces sikertelen újraélesztés után a lélegeztetésre egyre inkább szükség van.
Csak az lélegeztessen, aki ezt megtanulta, különben a mellkaskompressziók lélegeztetés miatti meg-megszakítása elégtelen lélegeztetéssel párosulva súlyosan rontja a beteg életkilátásait.
Ha a segélynyújtó nem tud, vagy nem hajlandó lélegeztetni, a mellkaskompressziók önmagukban is jelentős mértékben javíthatják a túlélés esélyeit.
A keringésmegállás felismerése, a segítségkérés, és (legalább) a mellkaskompressziók végzése (lehetőleg lélegeztetéssel kiegészítve) együttesen az eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés (BLS = Basic Life Support). A BLS körébe tartozik – megfelelő eszköz birtokában – a félautomata defibrillátor (AED = Automated External Defibrillator) használata is, ekként BLS-AED szintről beszélünk. Az AED a betegre csatlakoztatva automatikusan értékeli a szívritmust, és sokkolandó ritmus esetén gépi hangon utasítja a sokk leadására a használót (akár az alkalmi segélynyújtót), miután feltöltötte a defibrillátort. Az újraélesztés során néhány viszonylag egyszerű, ám meghatározott sorrendben végrehajtandó teendőd van. Akkor adod a legnagyobb gyógyulási esélyt a betegnek, ha megérted beavatkozásaid lényegét, megtanulod, mit hogyan kell csinálni, és ezt be is gyakorlod. A légutak szabaddá tételének, a légzés vizsgálatának, a mellkaskompressziók végzésének és a defibrillátor használatának megtanulása és alapvető begyakorlása körülbelül egy órát igényel. Azonban 0,5-1 év elteltével mintegy negyedórás-félórás felfrissítő oktatásra van szükség ahhoz, hogy „éles” helyzetben hatékonyan tudj segíteni.
(Az anyagot az OMSZ Orvosszakmai Osztályának csapata állította össze.)
További posztok: