Egy élet végén…

Bejelentés: 68 éves férfi, lakásán, hozzátartozó nem tudja ébreszteni, telefonos CPR folyik

Körülmények: a riasztást késő délutáni órákban kapjuk, megyeszékhelyi mentőállomástól 8 percre lévő helyszínre. Mentőtisztként töltjük szolgálatunkat, 5.5 végzettségű mentőápolóval és ápolói képesítéssel is rendelkező gépkocsivezetővel.

Biztonságos helyszínen, légzés-keringés nélküli beteget találunk, újraélesztést kezdünk. A monitoron asystolia látható. A reverzibilis okok felismerése, kezelése mellett, mindvégig hatásos mellkasi kompressziók és lélegeztetés mellett nem tapasztalunk ritmusváltozást, végig asystoliát észlelünk, az EtCO2 érték végig <10 Hgmm. 30 perc ALS-t követően a mentőegység tagjaival egyetértésben a beavatkozásainkat felfüggesztjük.

Ki állapíthatja meg a halál tényét?

Válasz és megbeszélés

A halál beálltának megállapítása ≠ halottvizsgálat. 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet alapján a halál tényének megállapítására a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos, a helyszínre legrövidebb idő alatt hívható orvos, a helyszínre érkezett mentőegység orvosa, valamint mentőtisztje jogosult. Ezzel szemben a halottvizsgálatot csak orvos végezheti (halottvizsgálat: a halál tényének és idejének megállapítása, a halottszemle, a kórbonctani vizsgálat, a hatósági és igazságügyi boncolás, valamint ezek eredményének megállapítása).

Hogyan végezzük el a halál tényének megállapítását?

Válasz és megbeszélés

Az ALS felfüggesztését követő döntés után megítéljük a beteg reakciókészségét, 10 másodpercig légzést-keringést vizsgálunk. Ritmuscsíkot húzunk le (2 db-ot), lehetőség szerint legyen látható az I-II-III. elvezetés (de minimum 2 elvezetés). Amennyiben nem találunk légzést és keringést, valamint a monitoron változatlanul asystoliát látunk a további beavatkozásoktól eltekinthetünk.
A monitort a betegen hagyva 15 perc múlva újra elvégezzük a fent említett vizsgálatokat (beleértve a 2 db ritmuscsík elkészítését is) és változatlan eredmény birtokában megállapítjuk a halál tényét.

Szükséges ezalatt a teljes testet megtekinteni, sérüléseket egyéb elváltozásokat keresve.

A szükséges vizsgálatok elvégzését és a halál tényének megállapítását követően a mentőegység vezetőjeként a halálhír közlését végezzük el. A helyszínen az elhunyt felesége tartózkodik. Nyugodt helyet keresünk, a hozzátartozót leültetjük, felkészülünk arra, hogy összeeshet, támogatásra szorul majd.

Hogyan közöljük a halálhírt?

Válasz és megbeszélés

  • Kizárólag egy személy (a mentőegység vezetője) végezze.
  • Csak akkor mondható ki a halálhír, ha megbizonyosodtunk róla.
  • Egyértelműen ki kell kimondani hogy meghalt, többször elismételve.
  • Célszerű kerülni a szépítő kifejezéseket (pl. elszenderült), mert reményt kelthet, félreértésekhez vezethet.
  • Mindig megnyugtató hitelesen kimondani, hogy „mindent megtettünk érte”.
  • A bűntudatot le kell venni a hozzátartozóról: „helyesen cselekedett”, „mindent megtett”, különösen, ha tCPR is történt.
  • Számoljunk a váratlan reakciókkal (sokk, tagadás, agresszió, értetlenkedés, látszólagos közöny, stb.)
  • Ne felejtsünk el részvétet nyilvánítani! Metakommunikációnk is a részvétet sugározza.
  • Tartalmát tekintve szigorúan a szakmai kompetencia határokon belül kell maradnunk. Ne tartalmazzon minősítéseket, sem a hozzátartozó, sem az elhunyt, sem külső személy irányába!

Mit szabad ilyenkor mondani?

Válasz és megbeszélés

  • „Nagyon sajnálom.”
  • „El sem tudom képzelni, mit érez. De azt tudom, hogy én mit éreztem, amikor…”
  • „Nem is tudom, mit mondhatnék.”
  • „Látom, hogy…. tudok segíteni valamiben?”

Mit NEM szabad ilyenkor mondani?

Válasz és megbeszélés

  • „Legyen erős!”
  • „Ne sírjon!”
  • „Az élet megy tovább.”
  • „Az idő mindent megold.”

A nonverbális kommunikációnk (arc/testbeszéd, hanglejtés, hangerősség stb.) jelentősége felértékelődik, nagyon sokat befolyásolhatja a halálhír közlésének minőségét (akár negatív, akár pozitív irányban).

Mire figyeljünk a nonverbális kommunikációnkkal kapcsolatban?

Válasz és megbeszélés

  • Térközszabályozás: egy szinten legyen a két fél (ha ül, guggoljunk le hozzá, stb.).
  • Érintés: ha a helyzet megengedi, idegen embert a vállán érinthetünk meg.
  • Szemkontaktus.
  • Odafigyelés, megértés, együttérzés közvetítése.
  • Figyeljünk az egységen belüli kommunikációra: a mentőegység tagjainak egymás közti kommunikációja szigorúan korlátozódjon a szakmai kérdésekre. Ne ilyenkor beszéljük meg a magánügyeinket. Rádióforgalmazásunk legyen lényegre törő és ne az érintettek előtt történjen. Ne gyújtsunk cigarettára, (e-cigarettára sem)!

Milyen dokumentáció kitöltése szükséges?

Válasz és megbeszélés

  • Minden helyszíni halál megállapításnál kötelező kitölteni az („1 példányos”) Igazolás a halál megállapításáról c. formanyomtatványt.
  • Mentési dokumentációs lap
  • A halál időpontjának feltüntetése mindkét fenti dokumentumon. Az esetlapon szükséges jelezni, hogy a halottvizsgálatról, a („6 példányos”) Halottvizsgálati Bizonyítvány kitöltéséről ki és milyen módon gondoskodott/gondoskodik. Például lakáson, betegségben elhunyt beteg: „hozzátartozók a helyszínen, ügyelet értesítve”, vagy közterületi baleset esetén: „rendőrség a helyszínen”.
  • Ha a haláleset mentőszolgáltató mentőfeladatot teljesítő járművén következett be, a halál bekövetkezésének tényét a mentőegység orvosa vagy a mentőtiszt állapítja meg, a helyszíni halottvizsgálat további teendőit a mentőorvos, ennek hiányában a haláleset helyéhez legközelebb eső, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézet e feladattal megbízott orvosa (mentőorvosnak tehát ilyen esetben az („1 példányos”) Haláleset Bejelentő helyett a („6 példányos”) Halottvizsgálati Bizonyítványt szükséges kitölteni).

A helyszínen idegenkezűségre utaló jel nincs, a halálozással kapcsolatban kétséges körülmény, rendkívüli halál esete nem merül fel, így karhatalom segítségét nem kérjük. A hozzátartozó az elhunyttal marad. 

Milyen további teendőnk van még?

Válasz és megbeszélés

  • Mindig szükséges az elhunyt őrzése, jelen esetben a hozzátartozó. Amennyiben közeli hozzátartozó nincs a helyszínen, vagy teljesen egyedül találjuk a beteget/halottat, akkor erre a célra a rendőrség segítségét szükséges igénybe venni, de ez nem jelenti a hatósági halottvizsgálatot, csak a holttestet őrzik a családorvos/ügyelet megérezéséig.
  • Lakáson elhunyt beteg esetén a családorvos, vagy rendelési időn kívül az orvosi ügyelet értesítése is szükséges (a halottvizsgálat megkezdése/elvégzése céljából).

Források:

  1. 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról.
  2. Temesvári P, Hetzman TL: Helyszíni halálesettel kapcsolatos mentőorvosi dokumentációs feladatok. HEMS eljárásrend. Magyar Légimentő Nonprofit Kft. 2016.
  3. OMSZ Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport (Kovács Petra)

Hozzászólások