II. hét/1. eset

Meleg nyári napon, délelőtt a fővárosi irányítócsoport mentésirányítójaként dolgozunk. A napi terhelés átlagos, a beérkező hívások száma a megszokottnak felel meg. Hívás érkezik:

  • “Mentőszolgálat! Jó napot kívánok! Miben segíthetek?”
  • (riadt hangon) “Jó napot kívánok, segítséget szeretnék kérni, összeesett az utcán előttem egy idős úr és nem mozog.”

Mentésirányítóként mire gondolunk és mi a következő teendőnk? Mit kérdezünk meg először?

Válasz és megbeszélés

  • a pontos helyszín megkérdezése, hol található a beteg? (település, utca, házszám, emelet, kaputelefon, speciális megközelíthetőség). 112-n keresztül érkező hívás esetén a helyszín egyeztetése
  • (a beteg melletti) telefonszám egyeztetése, ha nem jelenik meg számunkra
  • bejelentő rövid elmondása szerint riasztó esemény merül fel, így a vonalban maradás mellett a legközelebbi mentőegység/orvosi ügyelet, valamint legközelebbi ALS-egység azonnali indítása (P1)

“Az úr a járdán fekszik, a pékség előtt, kérem segítsenek, mert nem akar megszólalni.”

Mire érdemes még gondolni a bejelentéssel, a fennálló szituációval, a helyszínnel kapcsolatban?

Válasz és megbeszélés

  • a helyszín biztonságosságának felmérése (“Biztonságos a helyszín?” “Lát valamilyen veszélyforrást?”)
  • ha felmerül valamilyen veszélyhelyzet (közlekedés, tűz, füst, gázmérgezés stb.), javasolt biztonsági intézkedésekre felhívni a figyelmet (vészvillogó, láthatósági mellény, forgalom megállítása, épület elhagyása, áramtalanítás, beteg biztonságba helyezése)
  • ha nem elhárítható veszélyforrások vannak: “Maradjon a helyszínen, biztonságos helyen – küldöm a segítséget!”
  • rendőrség, katasztrófavédelem értesítése, ha szükséges (jelen esetben közterületi bejelentés miatt a rendőrség értesítése felmerül)

Hogyan mérjük fel a beteg állapotát a bejelentővel? Mit kérdeznénk meg legelőször?

Válasz és megbeszélés

“Szólítsa meg, óvatosan rázza meg mindkét vállát! Reagál a beteg?”

“Kérem segítsenek, nem szólal meg, nem csinál semmit, nem reagál semmire!”

Mire gondolunk ezek alapján? Hogyan vezessük a bejelentőt a továbbiakban?

Válasz és megbeszélés

  • a beteg eszméletlen, felmerül keringésmegállás lehetősége is
  • “Őrizze meg a nyugalmát! Indítom a mentőt! Ne tegye le a telefont, hangosítsa ki, ha lehet! Ha egyedül van, kiáltson segítségért!”
  • Ha eddig nem tettük meg, a legközelebbi mentőegység/orvosi ügyelet, valamint legközelebbi ALS-egység azonnali indítása (P1).

“Sokan vannak körülöttem, segítenek, csak mondja, hogy mit csináljunk. Most mindannyian halljuk Önt! Kérem segítsen! Itt fekszik a járdán, a hátán! Nem mozdul!”

Tippek, trükkök

  • érdemes rákérdezni, hogy a beteg a hátán fekszik-e (ha ez nem derülne ki a bejelentésből)
  • ha a beteg nem fekszik a hátán: “Fordítsák hátára a beteget, hogy hanyatt feküdjön, feje alatt ne legyen semmi! Sikerült?”

A bejelentő végig segítőkész velünk. A következő teendőnk a bejelentő instruálása a beteg életjelenségeink felmérésére.

Hogyan tegyük ezt meg, mit mondjunk?

Válasz és megbeszélés

  • “Helyezkedjen el a beteg válla mellett! Egyik kezét tegye a beteg homlokára, másik kezét az áll alá, hajtsa a fejet hátra, az állat emelje meg, tartsa így. Sikerült?”
  • “Tegye a fülét a beteg szája és orra fölé, figyelje a beteg mellkasát 10 másodpercig – számolok – hányszor emelkedik? A mellkas mozgásával együtt éreznie és hallania is kell a légzést! Volt két légvétel? Jól lélegzik?”

(kis szünetet követően) “Megcsináltam és furán vett 1x levegőt. Olyan volt, mint egy hal! Tátogott!”

Mit gondolunk? Van a betegnek légzése? Mi a következő lépésünk? Van-e mentésirányítóként egyéb riasztási teendőnk?

Válasz és megbeszélés

  • A bejelentő elmondása szerint a beteg gaspol, mely nem jelent légzést. Ez egy nyúltvelői reflex, nem biztosít hatásos légzést. A beteg keringésmegállás állapotában van.
  • A bejelentők sokféleképpen írják le a gaspolást, fontos ezeket figyelnünk: furcsa, ritka, néha vesz egy-egy levegőt, hörög, alig van légzése, alig hallható, alig látható, horkol, tátog, szörcsög, erőlködik, zajos, akadozó, sóhajt, vesz egy nagy levegőt, mintha pipálna, mint egy hal, mintha mondani akarna valamit, nem szabályos, csuklik, gyengén vesz
  • Ilyen esetben telefonos újraélesztést (tCPR) kell kezdenünk!
  • Közterületi újraélesztés esetén riasszuk a Szív City-alkalmazást!
  • “Újraélesztést kell végeznie! Segítek, mondom mit kell tennie! Ha egyedül van kiáltson segítségért!”

“Rendben! Mondja kérem, hogy mit csináljak!”

Tippek, trükkök

  • érdemes rákérdezni, hogy a beteg a földön fekszik-e (ha ez nem derülne ki a bejelentésből). Az újraélesztés során fontos a kemény alap biztosítása.
  • ha a beteg nem a földön fekszik: “Álljon a feje mögé, két kézzel fogja meg a vállait, ültesse fel, mindkét hóna alatt átnyúlva, egyik alkarját két kézzel ragadja meg, húzza maga felé és tegye a földre, vagy a padlóra úgy, hogy körbe tudja járni. Ha többrétegű ruházatot vagy nagykabátot visel a beteg, azt nyissa szét a mellkason! Sikerült?”

Hogyan magyarázzuk el a bejelentőnek a telefonos CPR lépéseit? Hol helyezkedjen el? Hogyan magyarázzuk el a kéztartást? Hogyan nyomja a beteg mellkasát? Mire kell figyelnünk? Van-e egyéb eszközigény?

Válasz és megbeszélés

  • Kérdezzünk rá legelőször, hogy van-e félautomata defibrillátor a közelben. Ha igen, hozassuk oda!
  • Segítsük a bejelentőt a defibrillátor térkép megtekintésével!
  • A későbbiek során megérkező defibrillátor biztonságos használatára instruáljuk a bejelentőt.
  • “Térdeljen a beteg válla mellé! Tegye egyik tenyere tövét a mellkas közepére úgy, hogy ujjai nézzenek a beteg oldala felé, tegye rá a másik kezét a kézhátára, ujjait kulcsolja össze, mindkét könyökét tartsa nyújtva!”
  • “Nyomja le a mellkast 5-6 cm mélyen, majd engedje fel, olyan ütemben, ahogy számolok!” “Egyés, kétés, hárés…” “Minden lenyomás után teljesen engedje vissza! Ha a beteg megmozdulna, azonnal szóljon!”
  • “Csinálja folyamatosan a kompressziókat, számolok (egyés, kétés, hárés, négyés, ötés….).”

A bejelentő hallhatóan instrukcióinknak megfelelően cselekszik. Biztassuk folyamatosan a kompressziókra, dicsérjük meg a tevékenységét, támogassuk a nem mindennapi tevékenységükben.

A mentő úton van, csinálja tovább a mentő megérkezéséig. Adja át másik segítőnek ha elfáradt, illetve 2 perc múlva. Ha a beteg megmozdulna, azonnal szóljon!”

Érdemes a mentő helyzetét elmondani, pl. 3 saroknyira, szomszéd utcában, már az utcájukban van stb.

További kérdések, megjegyzések esetén állunk rendelkezésetekre a kommentekben, vagy akár privát üzenetben is.

Hozzászólások